Közlöny Értelmező

Egészségügyi informatikai rendszerek engedélyezésének és ellenőrzésének szigorítása Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• Az EESZT-hez csatlakozó egészségügyi informatikai rendszerek engedélyezése és műszaki bevizsgálása részletes szabályokhoz kötött
• A Szolgáltatóközpont végzi az EESZT-hez csatlakozó rendszerek műszaki bevizsgálását és ad ki támogató véleményt
• Az engedélyezett informatikai rendszerek jegyzékét közzéteszik
• A fejlesztőknek folyamatosan biztosítaniuk kell a rendszerek megfelelőségét, változás esetén 8 napon belül bejelentési kötelezettségük van
• Az engedély visszavonható, ha a rendszer nem felel meg a követelményeknek, ilyenkor a csatlakozott adatkezelőket új rendszer használatára kötelezik
• A műszaki bevizsgálás támogató véleménye 3 évig érvényes
• A fejlesztőknek regisztrálniuk kell a Szolgáltatóközpontnál, és gazdasági, valamint tanúsítási feltételeknek kell megfelelniük (pl. ISO 9001 minőségirányítási rendszer)
• 2025. október 31-ig kötelező a regisztráció, 2026. szeptember 30-ig a gazdasági feltételek teljesítése, elmulasztás esetén az engedély visszavonásra kerül
• Adatvédelmi incidens esetén az EESZT működtetője együttműködik az érintett szolgáltatóval, eljárásrendet ad ki
• Új mellékletek: részletesen meghatározzák az informatikai rendszerek felhasználási területeit és a fejlesztőkre vonatkozó követelményeket

Referenciák

• 1997. évi XLVII. törvény
• Alaptörvény

Gyermekotthonok étkezési támogatásának emelése 2026-tól Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• 2026. január 1-től a gyermekotthonokban élő gyermekek napi ötszöri étkezésére emelt összegű támogatás jár
• Az egyházi és nem állami fenntartók számára kiegészítő étkezési támogatás kerül bevezetésre
• A támogatás összege 2026-ban 146 000 forint minden ellátott gyermek után
• A támogatást havi egyenlő részletekben folyósítják
• A támogatást elkülönítetten kell nyilvántartani
• A támogatás igénylésének és elszámolásának szabályai szigorodnak

Referenciák

• 1997. évi XXXI. törvény
• 2025. évi LXIX. törvény

Azonnali intézkedések a szőlő aranyszínű sárgaság terjedésének lassítására Környezet és energia

Összefoglaló

• Veszélyhelyzet idején eltérő szabályok vonatkoznak a szőlő aranyszínű sárgaság elleni védekezésre
• A növénybetegség megelőzésére, megállapítására, terjedésének megakadályozására és felszámolására járványügyi intézkedések rendelhetők el
• A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa új alapot hoz létre a fertőzött szőlőültetvények kivágásának finanszírozására
• A hegybíró feladatai bővülnek: gondoskodik a hatóság által elrendelt szőlőtőkék megsemmisítéséről
• Ha egy szőlőültetvényt egy vegetációs időszakon keresztül nem művelnek, a hegybíró figyelmezteti a használót és a tulajdonost a művelési kötelezettségre
• A figyelmeztetés után a használónak 7 napon belül nyilatkoznia kell a művelés megkezdéséről vagy más használó bevonásáról
• Ha a figyelmeztetéstől számított 14 nap elteltével sem művelik rendeltetésszerűen az ültetvényt, a hegybíró mulasztási bírság mellett elrendeli a kivágást
• A kivágás költsége adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, az állami adó- és vámhatóság hajtja be
• A kivágási költségek az új alap bevételét képezik
• A kivágás elrendelésének és végrehajtásának szabályai szigorodnak, a hegybíró közvetlenül intézkedik

Referenciák

• Alaptörvény
• 2021. évi XCIII. törvény
• 2008. évi XLVI. törvény
• 2012. évi CCXIX. törvény
• 2020. évi CLXIII. törvény

Dohányboltban árusítható termékek bővítése, bányászati szabályok pontosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• A bányászati szabályokban pontosították, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok is érintettek a robbantási biztonsági szabályokban
• A polgári robbanóanyagok forgalmazására vonatkozó szabályokban a nemzetbiztonsági szolgálatok szerepe kiemelésre került
• Bővült a dohányboltban árusítható termékek köre: már koffeint vagy taurint tartalmazó étrend-kiegészítő párnák (koffeintasak, energiatasak) is forgalmazhatók
• A módosítások a kihirdetés utáni napon lépnek hatályba

Referenciák

• 1993. évi XLVIII. törvény
• 2021. évi XXXII. törvény
• 2012. évi CXXXIV. törvény

Egészségügyi adatbiztonság és EESZT csatlakozás szigorítása Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) való csatlakozás feltételei szigorodnak
• A csatlakozási nyilatkozatnak tartalmaznia kell titoktartási kötelezettséget, tesztelési és éles üzemre vonatkozó nyilatkozatot, adatkezelő felelősségét, költségek viselését, együttműködési nyilatkozatot
• Ha az adatkezelő a kiberbiztonsági törvény hatálya alá esik, nyilatkoznia kell a rendszer biztonsági osztályáról, külföldi adatkezelésről, felhőszolgáltatásról, és mellékelni kell a kiberbiztonsági hatóság döntését, illetve audit igazolást
• A Szolgáltatóközpont ellenőrzi a csatlakozási nyilatkozatot, hiány esetén pótlásra szólít fel, ha nem pótolják, megtagadja az igazolást
• Csak sikeres tesztek és vizsgálatok után kezdhető meg az EESZT adatszolgáltatás
• A Szolgáltatóközpont műszaki hibák vagy hiányosságok esetén felszólít a javításra, amíg nem teljesítik, nem indulhat el az adatszolgáltatás
• A Szolgáltatóközpont igazolása szükséges az adatszolgáltatás megkezdéséhez
• A fejlesztők számára elérhetővé teszik a műszaki specifikációkat, információbiztonsági követelményeket, teszteseteket
• Verzióváltás esetén legalább 60 nappal előre tájékoztatják a fejlesztőket az új műszaki leírásokról és szolgáltatásokról
• A Szolgáltatóközpont közreműködése közszolgáltatási és adatfeldolgozói szerződés alapján történik
• Több szövegrész módosul: a 'működtető' helyett 'Szolgáltatóközpont', a 'megállapodás' helyett 'dokumentumok', a 'megállapodásnak' helyett 'nyilatkozatnak'
• Hatályát veszti több korábbi rész: 2. § (3), 3. § (2) f)–i), 3/A. § (5)–(8), 11. § (6), 6. melléklet
• A módosítások 2025. október 1-jén lépnek hatályba

Referenciák

• 1997. évi XLVII. törvény
• 2024. évi LXIX. törvény

Katasztrófavédelmi feladatok új szabályozása az építési és közlekedési ágazatban Biztonság

Összefoglaló

• Új szabályok az építési és közlekedési miniszter irányítása alá tartozó szervezetek katasztrófavédelmi feladataira
• A minisztérium és az alá tartozó szervezetek kijelölése, felkészítése és működtetése katasztrófa esetén pontosan meghatározva
• Katasztrófa vagy veszély esetén az érintett szervezeteknek azonnal meg kell kezdeniük az élet- és vagyonmentést
• A minisztérium védekezési munkabizottságot és operatív csoportot működtet, ha a katasztrófa kezelése elsődlegesen a miniszter feladata
• A miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságoknak válságkezelési tervet kell készíteniük, és részt kell venniük a védekezési munkabizottságban
• Hatályát veszti a korábbi, gazdasági és közlekedési ágazat katasztrófavédelmi feladatairól szóló 33/2003. (V. 20.) GKM rendelet több része
• Változik az ágazati honvédelmi feladatokról szóló 42/2024. (XII. 20.) ÉKM rendelet: új szabályok a meghagyásba bevont szervezetek vezetőinek adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségeiről, valamint a meghagyás előkészítésének és végrehajtásának felelős kijelöléséről
• Az ágazati honvédelmi feladatokról szóló rendelet 1. melléklete módosul: új lista a honvédelemben közreműködő szervezetekről
• Hatályát veszti az ágazati honvédelmi feladatokról szóló rendelet 5. § (1) bekezdése és 2. melléklete

Referenciák

• 2011. évi CXXVIII. törvény
• 2021. évi XCIII. törvény
• 2021. évi CXL. törvény
• Alaptörvény
• 42/2024. (XII. 20.) ÉKM rendelet
• 33/2003. (V. 20.) GKM rendelet

Nemzetközi közúti árufuvarozás CEMT engedélyek új szabályai Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

• 2026. január 1-től új útmutató lép életbe a CEMT engedélyek használatára
• A CEMT engedélyek kiadása, kezelése és ellenőrzése digitális rendszerben (CEMT DR) történik, weboldalon és mobilalkalmazáson keresztül
• A CEMT engedélyekkel a tagországok között korlátlan számú fuvarozás végezhető, de csak a kvótarendszerben részt vevő országok között
• A CEMT engedélyek nem érvényesek harmadik országokkal végzett fuvarozásra
• A multilaterális és bilaterális engedélykövetelmények alól mentesülnek a 3,5 tonna alatti járművek, vészhelyzeti, humanitárius, postai, temetkezési, saját számlás, művészeti, kiállítási, élőállat, repülőtéri, üzemzavar-elhárító, alkatrész- és élelmiszer-szállítások, új járművek üres szállítása
• Nemzetközi költöztetés külön CEMT engedélyhez kötött, nem tartozik a kvótarendszer alá
• A CEMT engedélyek egy naptári évre vagy 30 napra érvényesek, rövid távú engedélyek Ausztriában nem használhatók
• Az engedélyek nem ruházhatók át, csak a kiállított vállalkozás használhatja
• A CEMT engedélyekhez digitális fuvarnapló tartozik, minden járatot rögzíteni kell
• A fuvarozó vállalkozás maximum három rakott járatot végezhet a bejegyzési ország érintése nélkül, utána vissza kell térnie
• A CEMT engedélyek csak EURO V, EEV vagy EURO VI biztonságos minősítésű járművekre érvényesek, szigorú zaj- és emissziós, valamint biztonsági követelményekkel
• A járműveknek évente közlekedésbiztonsági ellenőrzésen kell megfelelniük, az igazolás nem lehet 12 hónapnál régebbi
• A CEMT engedélyekhez tartozó igazolásokat a jármű nyilvántartási országának nyelvén, vagy angol, francia, német nyelven kell kiállítani, legalább két idegen nyelvű fordítással
• A CEMT engedélyek visszavonhatók súlyos vagy ismétlődő szabálysértés esetén, ismétlődő szabálysértésnél legalább két évig nem adható új engedély
• A CEMT engedélyekhez tartozó matricák (V, EEV, VI) opcionálisan felhelyezhetők a járművekre a határátlépés megkönnyítésére
• A korábbi, 2005-ös és 2014-es igazolásminták továbbra is érvényesek, de 2022-től az új mintákat kell használni

Referenciák

• 1988. évi I. törvény
• 182/2022. Korm. rendelet
• Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT)
• Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF)
• 2014/45/EU irányelv
• ENSZ-EGB előírások (pl. R49, R51, R58, R73, R79, R85, R89, R70, R13, R46, R48)
• EURO V, EEV, EURO VI minősítésű járművekre vonatkozó szabályok
• AETR Egyezmény
• 2135/98/EK, 3821/85/EGK, 1266/2009/EK, 165/2014/EU rendeletek

Külpiaci Növekedési Támogatási Program szabályainak módosítása Pénzügyek

Összefoglaló

• Két új támogatási kategória: mezőgazdasági termeléshez és mezőgazdasági termékek feldolgozásához/forgalmazásához nyújtott beruházási támogatás
• Már nem igényelhető támogatások törlése
• Minden beruházási koncepciót benyújtó vállalkozásnak nyilatkoznia kell a vesztegetésellenes politikákról és eszközökről
• A támogatás mértéke legfeljebb az elszámolható költségek 50%-a lehet
• Kis- és középvállalkozásoknál az elszámolható költség 0,6–15 milliárd forint között lehet
• Nagyvállalatoknál az elszámolható költség 1–30 milliárd forint között lehet
• Konzorciumi pályázatnál a magyarországi beruházás költsége nem haladhatja meg a projekt összköltségének 10%-át
• Önálló beruházásnál a költséghatárok településenként változnak: nagyobb városokban max. 4 milliárd, kisebb városokban max. 2 milliárd, egyéb településeken max. 1,2 milliárd forint
• Önálló beruházó esetén a támogatás összege minimum 0,3 milliárd, maximum 2 milliárd forint lehet
• Partner vagy kapcsolt vállalkozások által kapott összes támogatás nem haladhatja meg a 10 milliárd forintot
• A támogatás összege nem haladhatja meg a beruházó és kapcsolt vállalkozásai utolsó három évből választott két év nettó árbevételének átlagát
• Külföldi beruházásnak illeszkednie kell a program céljaihoz, és a beruházónak többségi tulajdonrésszel kell rendelkeznie
• Adók, így az ÁFA is, nem számolhatók el költségként
• A fenntartási időszakban a biztosíték mértéke a támogatás összegének 50%-áig csökkenthető
• A módosítások a folyamatban lévő eljárásokra is vonatkoznak, de a kérelmező számára hátrányosabb szabályokat nem kell alkalmazni
• Számos technikai és szövegezési pontosítás, valamint hivatkozás módosítása történt
• Több korábbi pont és szakasz hatályát vesztette

Referenciák

• 2011. évi CXCV. törvény
• 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
• 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet
• 9/2024. (VI. 10.) KKM rendelet
• 651/2014/EU bizottsági rendelet
• 2022/2472/EU bizottsági rendelet
• 2023/2831/EU bizottsági rendelet

Jogorvoslati kérelem elutasítása az igazságügyi törvénymódosítások kapcsán Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Az Alkotmánybíróság elutasította az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelmét a 2025. évi XLIX. törvény több módosítása miatt
• Az OBT szerint a törvénymódosítások előkészítése során nem biztosították a testületi véleményezési jogot
• Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OBT a rendelkezésre álló határidőben benyújthatta szakmai véleményét
• Nem történt olyan jogsérelem, amely miatt a törvénymódosítások alaptörvény-ellenességét vagy hatálybalépésük felfüggesztését indokoltnak találták volna
• A támadott törvénymódosítások változatlanul hatályban maradnak

Referenciák

• Alaptörvény
• 2011. évi CLI. törvény
• 2011. évi CLXI. törvény

A szabálysértési hatóság vezetőjének kizárására vonatkozó szabályok módosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a szabálysértési eljárásról szóló törvény azon részét, amely szerint kizárás esetén csak a vármegyei rendőr-főkapitányság dönthet az eljáró hatóságról
• Ezután, ha a szabálysértési hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel, nemcsak a vármegyei rendőr-főkapitányság, hanem az Országos Rendőr-főkapitányság vagy a belügyminiszter is kijelölheti az eljáró hatóságot
• A megsemmisített szabály a Magyar Közlönyben való közzététel utáni napon veszti hatályát
• A megsemmisített szabály nem alkalmazható sem a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság előtt folyamatban lévő ügyben, sem más, hasonló tárgyú ügyekben
• A szabálysértési eljárásban így biztosítottabb lesz a pártatlan és tisztességes ügyintézés, ha a helyi rendőrfőkapitánnyal szemben kizárási ok áll fenn
• Az Alkotmánybíróság nem változtatta meg a szabálysértési eljárás hatásköri vitáira vonatkozó szabályokat ('több rendőr-főkapitányság illetékességi területe' szövegrész nem változik)

Referenciák

• Alaptörvény
• 2012. évi II. törvény

Terézvárosi építményadó szabályok megsemmisítése Pénzügyek

Összefoglaló

• Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a terézvárosi építményadóról szóló rendelet 2016–2017-es évekre vonatkozó szabályait
• A megsemmisített szabályok: az építményadó alapja 2016–2017-ben a korrigált forgalmi érték lett volna, az adó mértéke 3,6% lett volna
• A megsemmisítés visszamenőleges hatályú, 2022. november 24-től érvényes
• A megsemmisített szabályokat nem lehet alkalmazni sem a Kúria előtt, sem más bíróságokon folyamatban lévő ügyekben
• Az Alkotmánybíróság szerint a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma sérült, mert a szabályok utólag változtatták meg a már lezárt adójogviszonyokat
• A döntés jogbiztonságot véd, a megsemmisített szabályok nem okozhatnak hátrányt az érintetteknek

Referenciák

• Alaptörvény
• 2011. évi CLI. törvény (Alkotmánybíróságról)
• 1990. évi C. törvény (helyi adókról)
• 2017. évi CL. törvény (adózás rendjéről)

Egyszeri átcsoportosítások a 2025-ös költségvetésben Pénzügyek

Összefoglaló

• 8 226 700 153 forintot csoportosítanak át rendkívüli kormányzati intézkedésekre, elszámolási és visszatérítési kötelezettséggel
• A Belügyminisztérium Országos Kórházi Főigazgatóságának 4 000 000 000 forint beruházási támogatás jut
• A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációra és konzultációra 3 997 500 153 forintot kap
• A Nemzetgazdasági Minisztérium Polgári Művelődésért Alapítványa 229 200 000 forint pénzbeli juttatást kap
• 50 000 000 forintot csoportosítanak át egyházi működési, program és fejlesztési támogatásokra
• A Magyar Falu Programból 50 000 000 forintot vonnak el
• 8 511 300 000 forintot csoportosítanak át a Kórházi Főigazgatóság beruházásaira a Központi Maradványelszámolási Alapból
• Az átcsoportosítások egyszeri jellegűek, a költségvetési évben érvényesek

Referenciák

• 2011. évi CXCV. törvény
• 2024. évi XC. törvény
• 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

Globális minimumadóval kapcsolatos információcsere megállapodás véglegesítése Pénzügyek

Összefoglaló

• A Kormány elfogadta a globális minimumadóval kapcsolatos információcseréről szóló megállapodás szövegét
• A nemzetgazdasági miniszter vagy kijelölt személy véglegesítheti a megállapodás szövegét
• A külgazdasági és külügyminiszter meghatalmazási okiratot ad ki a véglegesítéshez
• A megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezetet elfogadták, az Országgyűlés elé terjesztik
• A törvényjavaslat előadója a nemzetgazdasági miniszter lesz

Többletforrás a szőlő aranyszínű sárgaság elleni védekezésre Környezet és energia

Összefoglaló

• 1 460 000 000 forint többletforrást biztosítanak a szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedésének lassítására
• A támogatás egyszeri jellegű
• A forrás a mezőgazdasági szakmai feladatokhoz kerül felhasználásra

Referenciák

• 2024. évi XC. törvény

Pénzügyi eszközök finanszírozási arányainak módosítása Pénzügyek

Összefoglaló

• A 2014–2020-as pénzügyi eszközök finanszírozási arányai több pontban változtak
• A 2. pont b) alpontjában az arány 11,23-ról 22,19-re nőtt
• A 3. pontban az arány 67,84-ről 64,97-re csökkent
• Az 5. pont b) alpontjában az arány 0,26-ról 0,51-re nőtt
• A 6. pontban az arány 2,57-ről 2,27-re csökkent
• A 8. pont b) alpontjában az arány 0,0198-ról 0,0354-re nőtt
• A 9. pontban az arány 0,1439-ről 0,1377-re csökkent
• Hatályát veszti a 2. pont a) alpontja, az 5. pont a) alpontja és a 8. pont a) alpontja, ezek már nem érvényesek

Referenciák

• 1129/2024. (V. 9.) Korm. határozat

Új források biztosítása autópálya- és gyorsforgalmi út fejlesztésekhez Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

• Három új közúti fejlesztési projekt került be a támogatott koncessziós feladatok közé: M7 autópálya bővítése (M0–Balatonvilágos), M3 autópálya új szakasz (Vásárosnamény–Tisza-híd–Tiszaszalka–Beregdaróc országhatár), M200 (M81) gyorsforgalmi út új szakasz (M1–Mór–Sárbogárd)
• A fejlesztésekhez 2026-ban legfeljebb 32 807 500 000 forint, 2027-ben legfeljebb 12 410 000 000 forint kötelezettségvállalás engedélyezett
• A 2026. évi költségvetésből a tervezett 14 962 000 000 forinton felül további legfeljebb 17 845 500 000 forint biztosítható
• A 2027. évi költségvetésből legfeljebb 12 410 000 000 forint biztosítható
• A miniszterek feladata a források biztosítása a megadott ütemezés szerint
• A határozat a kihirdetés utáni napon lép hatályba

Referenciák

• 2025. évi L. törvény
• 2025. évi LXIX. törvény

Állami ingatlanokra vonatkozó korábbi intézkedések visszavonása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• A kormány visszavonta a korábban hozott intézkedéseket az állami tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatban
• A 1443/2024. (XII. 30.) Korm. határozat már nem érvényes

Referenciák

• 1443/2024. (XII. 30.) Korm. határozat

Vasútfejlesztések finanszírozása EBB hitelből Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

• A kormány vizsgálja és előkészíti a vasútfejlesztési projektek megvalósítását az Európai Beruházási Bank hiteléből
• A hitelösszeg legfeljebb 1 milliárd euró lehet, futamideje 30–35 év, türelmi idő legalább 3–5 év
• Az önrész több forrásból biztosítható: beruházásösztönzési célelőirányzat, költségvetési támogatás, EU-s forrás
• A vasútfejlesztési projektek indikatív listája tartalmazza többek között a Hatvan–Füzesabony, Székesfehérvár–Lepsény, Székesfehérvár–Boba, Győrszentiván–Hegyeshalom, Kiskunfélegyháza–Szeged, Pusztaszabolcs–Pécs, Budapest-Nyugati–Szolnok vonalak felújítását
• Visszavonásra került a korábbi, 2024-es vasútfejlesztési forrásbevonásról szóló kormányhatározat

Referenciák

• Európai Beruházási Bank
• 1154/2024. (VI. 10.) Korm. határozat

Környezeti és energiahatékonysági projektek költségmódosítása Környezet és energia

Összefoglaló

• A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz 2. és 4. prioritásán megvalósuló szakaszolt projektek költségei módosulnak
• A 2023-as éves fejlesztési keret táblázatában több sorban változnak az összegek, például C:5 mezőben 62,55-ről 66,07-re, C:6 mezőben 21,02-ről 25,44-re nő
• További sorokban is módosulnak az összegek, például D:24 mezőben 0,44-ről 0,18-ra csökken, D:30 mezőben 0,74-ről 1,85-re nő
• Összesen több mint 80 sorban változnak a költségek, egyes helyeken nőnek, máshol csökkennek
• A módosítások a közzététel utáni napon lépnek hatályba

Referenciák

• 256/2021. Korm. rendelet
• 1527/2023. Korm. határozat

Támogatás nagy összegű villamosenergia-hálózat fejlesztési projektekhez Környezet és energia

Összefoglaló

• A kormány hozzájárul az ötmilliárd forintot meghaladó támogatási igényű villamosenergia-hálózat fejlesztési projektek támogatásához
• Csak olyan cégek kaphatnak támogatást, amelyek villamosenergia-elosztói vagy átviteli rendszerirányítói engedéllyel rendelkeznek
• A támogatás a felhívásban meghatározott maximális összegig adható
• A döntés a közzététel utáni napon lép hatályba

Referenciák

• 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet

Oktatási fejlesztések támogatása a dél-alföldi régióban Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Szakképzési Centrum összesen 5 217 646 000 forint támogatást kap 2025-2027 között oktatási fejlesztésekre
• A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány részére 2025-ben 119 559 750 forint többletforrás biztosított
• A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány részére 2026-ban 2 271 635 250 forint forrás biztosított
• A Szegedi SZC három intézménye (Déri Miksa Műszaki Technikum, Csonka János Technikum, József Attila Általános Iskola és Szakképző Iskola) fejlesztésére 2026-ban 1 252 350 000 forint, 2027-ben 1 574 101 000 forint forrás biztosított

Referenciák

• 2023. évi LXIX. törvény
• 2021. évi IX. törvény
• 2024. évi XC. törvény
• 2025. évi LXIX. törvény

Hévízi Gyógyfürdő és Reumakórház fejlesztése Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

• A Hévízi Tófürdő és a Hévízi Szent András Reumakórház hosszú távú fejlesztése folytatódik
• A kormány elkötelezett a gyógyászati és turisztikai célú megújítás mellett
• A belügyminiszter, a nemzetgazdasági miniszter és az építési és közlekedési miniszter közösen kidolgozzák a fejlesztés tervezési programját
• Elindul a tervezésre irányuló tervpályázat előkészítése
• A tervpályázat lezárása után feltételes közbeszerzési eljárás indul a fejlesztés előkészítésére
• A közbeszerzési eljárás eredménye alapján előterjesztés készül a kormány számára a kötelezettségvállalásról és a kifizetések ütemezéséről

Referenciák

• 1253/2025. (VII. 8.) Korm. határozat

Kiadatási szerződés véglegesítése Kínával Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• A kormány jóváhagyta a Magyarország és Kína közötti kiadatási szerződés szövegét
• Az igazságügyi miniszter vagy kijelölt személy véglegesítheti a szerződés szövegét
• A külgazdasági és külügyminiszter meghatalmazási okiratot ad ki a véglegesítéshez
• A szerződés kihirdetéséről szóló törvénytervezetet elfogadták
• A szerződés véglegesítése után a törvényjavaslatot benyújtják az Országgyűléshez
• A törvényjavaslat előadója az igazságügyi miniszter lesz

Vízummentesség diplomata és szolgálati útlevéllel Szaúd-Arábiával Közigazgatás és jog

Összefoglaló

• A külgazdasági és külügyminiszter felhatalmazást kapott a vízummentességi megállapodás végleges szövegének elfogadására
• A megállapodás diplomata-, különleges, külügyi szolgálati és szolgálati útlevéllel rendelkezőkre vonatkozik
• A külgazdasági és külügyminiszter kiadhatja a szükséges meghatalmazási okiratot
• A megállapodás kihirdetéséről szóló törvény tervezetét a minisztereknek haladéktalanul a Kormány elé kell terjeszteni

Referenciák

• 2005. évi L. törvény

Pénzügyi együttműködési megállapodás véglegesítése Tanzániával Pénzügyek

Összefoglaló

• A külgazdasági és külügyminiszter felhatalmazást kapott a Tanzániával kötendő pénzügyi együttműködési megállapodás szövegének véglegesítésére
• A külgazdasági és külügyminiszternek ki kell adnia a véglegesítéshez szükséges meghatalmazási okiratot
• A külgazdasági és külügyminiszternek és az igazságügyi miniszternek a megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét haladéktalanul a Kormány elé kell terjeszteni

Referenciák

• 2005. évi L. törvény

Új kancellár kinevezése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Oktatás és kultúra

Összefoglaló

• Gáspár Emese Rita kancellárként kinevezve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen
• A megbízás időtartama: 2025. szeptember 15-től 2030. szeptember 14-ig

Referenciák

• 2011. évi CCIV. törvény