Közlöny Értelmező

Ez az oldal a Magyar Közlöny legfrissebb számait foglalja össze mesterséges intelligencia használatával.

Archívum

Előző szám

Archívum

Legfrissebb szám

Magyar Közlöny 25. évi 154. szám

Kiadás dátuma: 2025.12.19 22:12:41

Törvények

Légiközlekedési megállapodás Magyarország és Angola között Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

Magyarország és Angola között új légiközlekedési megállapodás lép hatályba.
A megállapodás lehetővé teszi, hogy mindkét ország kijelölt légitársaságai menetrend szerinti nemzetközi járatokat üzemeltessenek a két ország között.
A légitársaságok jogosultak átrepülni a másik ország területe felett, illetve leszállni nem kereskedelmi célból.
A kijelölt légitársaságok számát a két ország légügyi hatóságai közösen határozzák meg.
A légitársaságok kijelölésének és engedélyezésének feltételei: magyar légitársaság esetén magyarországi bejegyzés, EU-s működési engedély, EU vagy EFTA tagállami tulajdon és felügyelet; angolai légitársaság esetén angolai bejegyzés, angolai engedély, angolai tulajdon és felügyelet.
A működési engedély visszavonható, felfüggeszthető vagy korlátozható, ha a kijelölt légitársaság nem felel meg a fenti feltételeknek.
Mindkét ország vállalja a tisztességes, versenyt elősegítő környezet biztosítását a légitársaságok számára.
A kijelölt légitársaságok mentesülnek vámok, jövedéki adók, vizsgálati díjak és egyéb illetékek alól a repülőgépekhez, felszerelésekhez, üzemanyaghoz, fedélzeti készletekhez kapcsolódóan.
A légitársaságoknak be kell tartaniuk a fogadó ország jogszabályait, például belépés, vám, egészségügy, bevándorlás terén.
A légialkalmassági és személyzeti bizonyítványokat kölcsönösen elismerik, ha azok megfelelnek a Chicagói Egyezmény minimumkövetelményeinek.
Mindkét ország jogosult repülésbiztonsági konzultációt, illetve ellenőrzést kérni, és szükség esetén azonnali intézkedést hozhat a biztonság érdekében.
A polgári légiközlekedés védelme érdekében a felek együttműködnek, és kölcsönösen segítik egymást jogellenes cselekmények esetén.
A repülőterek és egyéb létesítmények használatáért fizetendő díjak igazságosak és méltányosak kell legyenek, nem lehetnek magasabbak, mint más légitársaságok számára.
A kijelölt légitársaságok jogosultak képviseletet, irodát nyitni a másik országban, saját vagy más légitársaság személyzetét alkalmazni, szolgáltatásokat értékesíteni.
A légitársaságok szabadon átutalhatják a másik országban szerzett bevételeiket konvertibilis valutában.
A menetrendeket a járatindítás előtt legalább 30 nappal be kell nyújtani jóváhagyásra.
A viteldíjakat a légitársaságok piaci alapon határozzák meg, de nem lehetnek túlzottak vagy versenyellenesek.
A felek információt cserélnek a légijáratok engedélyeiről és forgalmáról.
A megállapodás módosítása, vitás kérdések rendezése, felmondás és hatálybalépés részletesen szabályozott.
A kijelölt légitársaságok bármely magyarországi vagy angolai pontból, bármely közbenső vagy túli ponton keresztül közlekedhetnek, de az útvonal kezdő vagy végpontjának a kijelölő országban kell lennie.
Az ötödik forgalmi jog (pl. harmadik országba szállítás) csak külön engedéllyel gyakorolható.

Referenciák

Kiadatási egyezmény Magyarország és Kína között Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Magyarország és Kína kiadatási szerződést kötött, amely lehetővé teszi a két ország közötti bűnözők kiadatását.
Kiadatás csak olyan bűncselekmények esetén lehetséges, amelyek mindkét ország jogában bűncselekménynek minősülnek, és legalább egy év szabadságvesztéssel büntethetők, vagy végrehajtandó ítélet esetén legalább hat hónap letöltendő büntetés maradt.
A kiadatást kötelező megtagadni például politikai bűncselekmények, menedékjog, faji, nemi, vallási vagy politikai üldöztetés veszélye, katonai bűncselekmények, elévülés, kegyelem, jogerős ítélet, kínzás vagy embertelen bánásmód veszélye, illetve távollétben hozott ítélet esetén, ha nincs újratárgyalási garancia.
A kiadatás megtagadható, ha a megkeresett ország maga is eljárást indít vagy indított volna az ügyben, vagy humanitárius okokból (pl. életkor, egészségi állapot).
Mindkét ország megtagadhatja saját állampolgárai kiadatását, de ilyen esetben köteles lehet saját jog szerint eljárást indítani a másik ország kérésére.
A kiadatási kérelmeket írásban kell benyújtani, részletes személyes és bűncselekményi adatokkal, valamint szükséges dokumentumokkal (pl. elfogatóparancs, jogerős ítélet másolata).
Sürgős esetben ideiglenes letartóztatás is kérhető, de ha 30 napon belül nem érkezik hivatalos kiadatási kérelem, a letartóztatást meg kell szüntetni.
A kiadott személyt csak az adott bűncselekmény miatt lehet eljárás alá vonni a másik országban, kivéve, ha a kiadó ország ehhez előzetesen hozzájárul, vagy a kiadott személy önként marad vagy visszatér.
A kiadott személyhez kapcsolódó bűncselekményből származó tárgyakat, bizonyítékokat is át lehet adni, de a jogszerű tulajdonosok jogait tiszteletben kell tartani.
A személyes adatokat csak a szerződés céljaira lehet felhasználni, a megkeresett ország további feltételeket is előírhat az adatvédelemre.
A kiadatási eljárás költségeit a megkeresett ország, a szállítási költségeket a kérelmező ország viseli.
A szerződés 30 nappal azután lép hatályba, hogy mindkét ország diplomáciai úton értesíti egymást a szükséges belső jogi lépések megtételéről.
A szerződés bármikor közös írásbeli megállapodással módosítható, vagy bármelyik fél 180 napos felmondási idővel megszüntetheti.
A szerződés a hatálybalépése után benyújtott minden kiadatási kérelemre alkalmazandó, akkor is, ha a bűncselekmény korábban történt.

Magyarország és Kuvait új beruházásvédelmi megállapodása Pénzügyek

Összefoglaló

Új megállapodás lép hatályba Magyarország és Kuvait között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről.
A megállapodás célja: a két ország közötti beruházások jogi védelme, kedvező feltételek biztosítása, gazdasági együttműködés erősítése.
A beruházók és beruházásaik tisztességes, méltányos bánásmódot, teljes körű védelmet és biztonságot kapnak mindkét országban.
A beruházók nemzetközi szinten is elismert jogokat kapnak, például: kisajátítás esetén azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás jár.
A beruházásokból származó hozamok, tőke, nyereség, osztalék, kamat, jogdíj, stb. szabadon átváltható pénznemben, korlátozás nélkül átutalhatók.
A beruházók a saját országukban vagy harmadik országban is indíthatnak jogvitát, nemzetközi választottbíróság előtt is.
A megállapodás részletesen szabályozza a beruházási viták rendezését, beleértve a választottbírósági eljárásokat, azok átláthatóságát és pártatlanságát.
A szerződő felek fenntartják a jogot, hogy közérdekből, például egészség-, környezet- vagy adatvédelem érdekében szabályozzanak, de ez nem minősül kisajátításnak, kivéve, ha az intézkedés aránytalanul súlyos.
A megállapodás előírja, hogy a környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályok szintjét nem lehet csökkenteni a beruházások ösztönzése érdekében.
Kiemelt szerepet kap a vállalati társadalmi felelősségvállalás, a fenntartható fejlődés, a klímavédelem és a nemzetközi normák betartása.
A szerződő felek együttműködnek a klímaváltozás elleni küzdelemben, támogatják a megújuló energia és energiahatékonyság területén történő beruházásokat.
A megállapodás 15 évig hatályos, majd automatikusan meghosszabbodik, felmondás esetén a már megvalósult beruházásokra további 15 évig érvényes.
A korábbi, 1989-es magyar-kuvaiti beruházásvédelmi megállapodás hatályát veszti, de a már meglévő beruházásokra átmenetileg még alkalmazható.
A megállapodás magyar, angol és arab nyelven készült, eltérés esetén az angol szöveg az irányadó.

Referenciák

Vízummentesség diplomata-útlevéllel Magyarország és Pakisztán között Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Magyarország és Pakisztán diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárai vízum nélkül utazhatnak a másik országba
A vízummentes tartózkodás legfeljebb 90 napig tarthat bármely 180 napos időszakban
A vízummentesség csak érvényes, legalább 6 hónapig érvényes és 10 éven belül kiállított diplomata-útlevéllel érvényes
A vízummentesség nem jogosít munkavállalásra, munkavállalási engedélyhez kötött tevékenység nem végezhető
A diplomata-útlevéllel utazóknak be kell tartaniuk a fogadó ország jogszabályait
A diplomáciai vagy konzuli képviselet tagjai és velük közös háztartásban élő családtagjaik is vízummentesen utazhatnak, de 90 nap feletti tartózkodáshoz vízum szükséges
A fogadó ország megtagadhatja a belépést vagy lerövidítheti a tartózkodást, ha nemzetbiztonsági, közrendi vagy közegészségügyi okból szükséges
Elveszett, ellopott vagy megrongálódott diplomata-útlevél esetén a hazatéréshez szükséges okmányt a saját ország konzuli képviselete állítja ki
A megállapodás bármikor, akár ideiglenesen is felfüggeszthető közbiztonsági, közrendi vagy közegészségügyi okból
A megállapodás a két ország belső jogi eljárásainak lezárása után, a diplomáciai értesítés kézhezvételétől számított 30. napon lép hatályba
A megállapodás határozatlan időre szól, de bármelyik fél 90 napos felmondási idővel megszüntetheti

Referenciák

Beruházások ösztönzése és védelme Magyarország és Sierra Leone között Pénzügyek

Összefoglaló

Magyarország és Sierra Leone megállapodást kötött a két ország közötti beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről.
A megállapodás biztosítja, hogy a magyar és sierra leone-i befektetők beruházásait mindkét országban tisztességes, méltányos bánásmódban, teljes körű védelemben és biztonságban részesítik.
A beruházásokat csak közérdekből, törvényes eljárásban, megkülönböztetés nélkül, azonnali és megfelelő kártalanítás mellett lehet kisajátítani.
Háború, zavargás vagy szükségállapot esetén a befektetők kártalanításban részesülnek, amely nem lehet kedvezőtlenebb, mint amit a saját vagy harmadik országbeli befektetők kapnak.
A befektetők szabadon átutalhatják a beruházásból származó nyereséget, tőkét, kamatot, jogdíjat, eladási bevételt, munkabért stb. szabadon átváltható pénznemben, indokolatlan korlátozás nélkül.
Mindkét ország fenntartja a jogot, hogy saját területén szabályozási intézkedéseket hozzon közegészségügy, környezetvédelem, közbiztonság, adatvédelem, oktatás, fogyasztóvédelem, kulturális sokszínűség védelme érdekében.
A megállapodás nem akadályozza, hogy az országok változtassanak jogszabályaikon, még ha ez a beruházások működésére vagy a befektetők várakozásaira negatívan hat.
A magyar és sierra leone-i befektetők legalább olyan kedvező elbánásban részesülnek, mint a saját vagy harmadik országbeli befektetők, kivéve, ha az előnyök vámunióból, szabadkereskedelmi övezetből vagy adóegyezményből erednek.
A megállapodás előírja a vállalati társadalmi felelősségvállalás nemzetközi normáinak előmozdítását, az emberi jogok, munkavállalói jogok, környezetvédelem tiszteletben tartását.
A környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályok szintjét nem lehet csökkenteni a beruházások ösztönzése érdekében.
A beruházási vitákat elsődlegesen tárgyalással kell rendezni, ha ez nem vezet eredményre, a befektető választottbírósághoz vagy bírósághoz fordulhat (pl. ICSID, UNCITRAL, VIAC).
A választottbírákra szigorú magatartási kódex vonatkozik, amely biztosítja a pártatlanságot, függetlenséget, összeférhetetlenség elkerülését.
A megállapodás 10 évig hatályos, majd automatikusan meghosszabbodik, ha valamelyik fél nem mondja fel. Felmondás esetén a már megvalósult beruházásokra további 10 évig érvényes.
A megállapodás csak a már létrejött beruházásokra nyújt védelmet, a piacra jutásra nem vonatkozik.
Kivételes esetekben (pl. pénzügyi válság, nemzetbiztonsági érdek, háború) korlátozó intézkedések bevezethetők, de ezeknek arányosnak, átmenetinek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük.
A megállapodás nem kötelezi a feleket bizalmas vagy védett információk kiadására, illetve nem akadályozza az ENSZ Alapokmányából eredő kötelezettségek teljesítését.
A megállapodás módosítása csak írásban, mindkét fél egyetértésével lehetséges.

Új magyar–szerb határforgalmi megállapodás Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

Új megállapodás lép életbe a magyar–szerb közúti, vasúti és vízi határforgalom ellenőrzésére.
A cél a határforgalom gyorsítása, egyszerűsítése, várakozási idők csökkentése.
A határátkelőhelyek helyét, nyitvatartását, használatát és a forgalom típusát részletesen szabályozzák.
Közös határátkelőhelyeken a magyar és szerb hatóságok együttműködnek, egymás területén is végezhetnek ellenőrzést.
A közös határátkelőhelyeken a szolgálati személyek viselhetik egyenruhájukat, fegyverüket, szolgálati felszerelésüket, de fegyvert csak jogos védelmi helyzetben használhatnak.
A személyes adatok védelmét mindkét ország saját jogszabályai és az EU előírásai szerint biztosítják.
A határátkelőhelyeken lehetőség van távközlési, adatátviteli és videómegfigyelő eszközök telepítésére, ezekhez a Területi Állam biztosít hozzáférést.
A magyar oldalon közös határátkelőhelyen menedékkérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgárok hozzáférnek a magyar menekültügyi eljáráshoz.
A szerb oldalon közös határátkelőhelyen végzett magyar ellenőrzés jogilag magyar területen végzettnek minősül.
A határátkelőhelyek nyitvatartása és a forgalom jellege közös döntéssel ideiglenesen módosítható.
Állat- és növényegészségügyi ellenőrzés bevezetéséről, megszüntetéséről, illetve veszélyhelyzetben korlátozásáról a felek egymást haladéktalanul tájékoztatják.
Veszélyes árut szállító járművek, vonatok, hajók közlekedését külön szabályozzák, egyes átkelőknél tiltott, máshol engedélyezett.
Ideiglenes határátkelőhelyek nyitása gazdasági vagy társadalmi érdekből lehetséges.
A közúti határátkelőhelyek részletesen felsorolva, megadva a használatuk módját, nyitvatartásukat, forgalmi korlátozásokat (pl. személyforgalom, áruforgalom, veszélyes áru, autóbuszforgalom kizárása).
A vasúti határátkelőhelyeken a személyforgalom-ellenőrzést közösen, az áruforgalmat külön végzik.
A vízi határátkelőhelyeken a forgalom ellenőrzését külön végzik, veszélyes áru szállítása csak egyes átkelőknél engedélyezett.
A Röszke–Horgos autópálya határátkelőhelyen közös kapcsolattartási szolgálati hely működik továbbra is, célja az információcsere és az együttműködés.
A határforgalom-ellenőrzés részletes működési rendjét a felek közösen dolgozzák ki.
A magyar–szerb Határforgalmi Vegyes Bizottság tovább működik, feladata a megállapodás végrehajtásának felügyelete.
A megállapodás határozatlan időre szól, bármelyik fél felmondhatja, ekkor 6 hónap múlva szűnik meg.
A megállapodás alkalmazása közrend, közbiztonság, közegészségügy vagy nemzetközi kötelezettség miatt ideiglenesen felfüggeszthető.
A megállapodás hatálybalépésével megszűnnek a korábbi, 2012-es, 2018-as, 2022-es magyar–szerb határforgalmi egyezmények és azok módosításai.
A 2012. évi IV. törvény, a 2019. évi X. törvény, a 2022. évi XV. törvény, a 2023. évi LXVIII. törvény hatályát veszti.

Referenciák

ENSZ Egyetemi Intézet létrehozása Kőszegen – jogállás, kiváltságok, mentességek Oktatás és kultúra

Összefoglaló

Magyarország és az ENSZ megállapodott egy új ENSZ Egyetemi Intézet létrehozásáról Kőszegen, amely a béke, biztonság, jövőkutatás és átalakító technológiák területén működik
Az Intézet jogi személyiséget kap Magyarországon: szerződéseket köthet, vagyont szerezhet, perelhet és perelhető
Az Intézet helyiségei, vagyona, pénzeszközei és dokumentumai sérthetetlenek, mentességet élveznek minden hatósági, bírósági, közigazgatási vagy törvényhozói beavatkozás alól
Az Intézet és személyzete széleskörű adó-, vám- és illetékmentességet kap: nem kell közvetlen adót, vámot, jövedéki adót, forgalmi adót fizetniük hivatalos célú beszerzéseik után, ezek visszatérítés formájában járnak
Az Intézet által behozott vagy kivitt áruk, kiadványok, filmek, hangfelvételek vám- és korlátozásmentesek, de elidegenítésükhöz a magyar kormány jóváhagyása kell
Az Intézet hivatalos kommunikációja (posta, internet, telefon stb.) sérthetetlen, cenzúra nem alkalmazható, diplomáciai futárokhoz hasonló mentességet élvez
Az Intézet jogosult mester- és doktori fokozatokat, okleveleket, bizonyítványokat adományozni, amelyek Magyarországon elismertek
Az Intézet személyzete (beleértve a családtagokat is) széleskörű mentességeket kap: adómentesség a fizetésükre, jövedelmükre, vámmentesség személyes tárgyakra, vízum- és tartózkodási engedély gyors és díjmentes kiadása, szabad mozgás, katonai szolgálat alóli mentesség
A családtagok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon
Az Intézet személyzete és családtagjaik a magyar társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer kötelező hozzájárulásai alól mentesülnek, ha az ENSZ rendszerébe tartoznak
Az ENSZ Közös Személyzeti Nyugdíjalapból származó nyugdíj Magyarországon adómentes
A magyar kormány három év alatt (2026–2028) tőke-hozzájárulást fizet az Intézet működéséhez, az Intézet megszűnése esetén ezt visszatérítik
Az Intézet jogosult magyarországi kutatásfinanszírozási pályázatokon indulni
Az Intézet helyiségeit a magyar állam térítésmentesen biztosítja
Az Intézet helyiségeiben közszolgáltatásokat (áram, víz, internet stb.) legalább olyan feltételekkel kell biztosítani, mint a diplomáciai képviseleteknek
Az Intézet és személyzete gépjárműveire diplomáciai rendszám jár, adómentesen
Az Intézet vezetői (Rektor, Igazgató, magas rangú tisztviselők) a diplomáciai testület tagjaival azonos kiváltságokat és mentességeket kapnak
Az Intézet munkáját legalább ötévente független testület vizsgálja felül, az első felülvizsgálat legkorábban három év múlva lehet
Az Intézet és személyzete köteles tiszteletben tartani a magyar törvényeket, de nem avatkozhatnak be a belügyekbe
A megállapodás módosítható, felmondható, vitás kérdések választottbíróság elé vihetők

Referenciák

Nemzetközi együttműködés és elektronikus bizonyítékok átadása számítástechnikai bűnözés esetén Biztonság

Összefoglaló

Magyarország kihirdeti és kötelezőnek ismeri el az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményéhez csatolt második kiegészítő jegyzőkönyvet.
A jegyzőkönyv célja a nemzetközi együttműködés erősítése a számítástechnikai bűnözés elleni fellépésben és az elektronikus bizonyítékok gyorsabb, jogszerű átadása.
Lehetővé válik, hogy magyar hatóságok közvetlenül kérjenek információkat külföldi domainnév-regisztrátoroktól és szolgáltatóktól bűnügyi nyomozásokhoz.
A magyar szolgáltatók is kötelesek lehetnek külföldi hatóságok megkeresésére előfizetői adatokat kiadni, ha azt jogszerűen kérik.
Sürgős esetekben gyorsított eljárásban lehet adatokat kérni és átadni, akár 24/7 elérhető kapcsolattartási pontokon keresztül.
A magyar Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központja lesz a nemzetközi megkeresések fogadója, a Legfőbb Ügyészség másolatot kap minden ilyen megkeresésről.
A Legfőbb Ügyészség lesz a kijelölt hatóság több, adatátadással és értesítéssel kapcsolatos eljárásban.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lesz az adatvédelmi értesítések kijelölt szerve.
A jegyzőkönyv részletesen szabályozza a személyes adatok védelmét, az adatkezelés célját, időtartamát, az adatok továbbításának feltételeit, az érintettek jogait (hozzáférés, helyesbítés, jogorvoslat).
Az automatizált döntéshozatal csak szigorú feltételekkel, emberi felülvizsgálat lehetőségével történhet.
A magyar fél fenntartja, hogy bizonyos adatátadásokhoz (pl. előfizetői adatok, forgalmi adatok) további információkat kérhet, vagy csak meghatározott hatóságokon keresztül engedélyezi az átadást.
Videokonferencia útján is lehet tanúkat, szakértőket meghallgatni nemzetközi jogsegély keretében.
Közös nemzetközi nyomozócsoportok létrehozása és működtetése is szabályozottá válik.
A jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy a magyar fél bizonyos esetekben megtagadja vagy feltételekhez kösse az adatok átadását, illetve sürgős esetben gyorsított eljárást alkalmazzon.
A személyes adatok továbbítása más országba vagy nemzetközi szervezethez csak a Legfőbb Ügyészség engedélyével történhet.
A jegyzőkönyv részletesen szabályozza a panaszkezelést, felügyeletet, jogorvoslatot, valamint az adatkezelés átláthatóságát.
A magyar fél több nyilatkozatot is tett, amelyek pontosítják, hogy mely hatóságok illetékesek, milyen értesítési és adatvédelmi szabályokat alkalmaz, illetve milyen feltételekkel teljesíti a jegyzőkönyv egyes pontjait.

Referenciák

Külképviseletek és tartós külszolgálat szabályainak módosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

A külképviseleteken dolgozók illetményét és deviza-alapilletményét új szorzók és miniszteri utasítások alapján határozzák meg
A kulturális intézettel rendelkező külképviseleteken dolgozó kulturális diplomaták és adminisztratív munkatársak számára egyedi deviza-alapilletmény állapítható meg
A tartós külszolgálatra kihelyezettek lakhatásának szabályait a kihelyező vezető belső szabályzatban határozza meg
A deviza-illetményalap és költségtérítés forintra váltásából adódó hiányt a központi költségvetés 30 napon belül pótolja, a többlet a költségvetést illeti
Az EU-s külképviseleteken dolgozók deviza-alapilletményét az európai uniós ügyekért felelős miniszter határozza meg
A csoportvezetői munkakört betöltő kihelyezett diplomáciai rangjának megfelelő díjazást is kaphat
Ha a hozzátartozó ideiglenesen nem vesz részt iskolarendszerű képzésben, a kihelyező vezető egyedi döntéssel továbbra is biztosíthat juttatást
Az új szabályokat a törvény hatálybalépése előtt létrejött és folyamatban lévő jogviszonyokra, kérelmekre és ügyekre is alkalmazni kell
A külképviseletek költségvetésének, pénzellátásának, gazdálkodásának és pénzügyi ellenjegyzésének részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg, eltérve az általános államháztartási szabályoktól
A nemzeti szakértők részére nyújtható kamatmentes illetmény- és költségtérítés-előleg szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg
Számos technikai pontosítás: több helyen az 'amerikai dollár' helyett 'USA-dollár', 'rendelet' helyett 'utasítás', illetve egyes szövegrészek pontosítása (pl. 'berendelése' helyett 'hazarendelése', 'fizetési fokozatokhoz' helyett 'munkakörökhöz')
Több, évente kötelező felülvizsgálatra, illetve egyes felhatalmazásokra vonatkozó szabályt hatályon kívül helyeztek

Referenciák

Az Alkotmánybíróság működésének és szabályainak átfogó módosítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Az Alkotmánybíróság határozatait, végzéseit és állásfoglalásait mostantól az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban kell közzétenni, amely elektronikusan elérhető és hiteles.
A közzétett határozatok nem törölhetők az Alkotmánybíróság honlapjáról, archiválásukra külön szabályok vonatkoznak.
Az Alkotmánybíróság költségvetése önálló fejezetként jelenik meg a központi költségvetésben, és a Kormány azt változtatás nélkül terjeszti az Országgyűlés elé.
Az Alkotmánybíróság költségvetése nem lehet kevesebb az előző évinél, a személyi juttatásokat kötelezően korrigálni kell a többletforrásokkal és a bírói illetménynövekedéssel.
Az Alkotmánybíróság volt elnöke csak akkor jogosult egyes juttatásokra, ha legalább két évig tag volt, és nem tölt be olyan tisztséget, amely alapján ugyanazokra a juttatásokra jogosult lenne.
Az Alkotmánybíróság főtitkárának illetménye az elnök illetményének 65%-a, a gazdasági főigazgatóé 55%, juttatásaik az állami vezetőkéhez igazodnak.
Az Alkotmánybíróság Hivatalának gazdasági főosztályát a gazdasági főigazgató vezeti, aki a hivatal helyettes vezetője.
Új eljárás: az Alkotmánybíróság hivatalból, előzetesen vizsgálja az Országgyűlés azon határozatát, amely a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását állapítja meg, és csak jóváhagyás után írható alá a határozat.
Az Alkotmánybíróság három munkanapon belül dönt a köztársasági elnök akadályoztatásáról szóló határozat törvényességéről.
A megsemmisített jogszabályok a határozat hivatalos lapban való közzétételét követő napon veszítik hatályukat.
A teljes ülés akkor határozatképes, ha a tagok kétharmada, köztük az elnök vagy helyettese jelen van; akadályoztatás esetén az elnök által kijelölt tag vezeti az ülést.
Az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó köztisztviselőknek 2026. január 31-ig kell új közszolgálati munkaszerződést kötniük, illetményük nem lehet kevesebb a 2025. december 31-én érvényes összegnél.
Az Alkotmánybíróság székhelye 2028. január 1-től: Budapest I. kerület, Szent György tér 4.
Az Alkotmánybíróság Hivatalának álláshelyeit és kategóriáit az elnök határozza meg a költségvetési keret figyelembevételével.
Több, a különleges jogállású szervekről szóló törvényben szereplő, az Alkotmánybíróság Hivatalára vonatkozó szabály hatályát veszti vagy módosul.

Referenciák

Kormányrendeletek

Munkabiztonsági szakértői engedélyezés, mobilitási támogatás és munkaügyi ellenőrzések változásai Munka

Összefoglaló

A munkabiztonsági szakértői tevékenység engedélyezését a területi mérnöki kamarák végzik.
Új, részletes feltételek a szakértői engedély megszerzéséhez: felsőfokú végzettség, legalább 5 év szakmai gyakorlat, szakirányú képesítés.
Bevezetésre kerül a kötelező jogosultsági vizsga és továbbképzési kötelezettség a munkabiztonsági szakértők számára.
A szakértői szakterületek listája frissült, új szakterületek jelentek meg, például munkahelyi kémiai biztonság.
2026. január 1-je előtt kiadott szakértői engedélyek megfeleltetése új szakterületekhez történik.
A munkavédelmi hatóság feladatköre bővül: engedélyezési és nyilvántartás vezetési feladatokat is ellát.
A mobilitási támogatás feltételei változnak: a lakhatási támogatás maximuma a minimálbér 70%-a havonta, utazási támogatás minden 10 km után a minimálbér 5%-a lehet.
A mobilitási támogatás igénylésének határideje 60 napról 30 napra csökken.
A munkaügyi ellenőrzések szabályai pontosabbak: meghatározzák az ellenőrzés kezdő időpontját, panasz vagy bejelentés esetén is.
A jogviszony megszűnésekor elmaradt kifizetések esetén a munkaügyi bírság kiszabása kötelezővé válik.
Munkaügyi bírság nem szabható ki, ha a foglalkoztató az elmaradt összeget és az elszámolást a határidőn belül teljesíti.
A munkavédelmi bírság számításának módja pontosabb: a legnagyobb szorzó alkalmazandó, ismételt jogsértésnél a bírság 1,5-szeresére, többszöri jogsértésnél a szorzó duplázódik.
A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményei szigorodnak: már két éven belüli, végrehajtható bírság is kizárhat költségvetési támogatásból.
Megszűnik a hírközlés és elektronika technológiája szakterület a szakértői jogosultságok között.

Referenciák

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei

Vállalkozások fenntarthatósági átvilágítási szabályainak és ESG kérdőívének módosítása Környezet és energia

Összefoglaló

Pontosították a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek részletszabályait.
Az ESG beszámoló fogalma bővült: mostantól tartalmazza a fenntarthatósági, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó adatokat is.
Az ESG kockázatokat három kategóriába kell sorolni: környezeti, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási.
A vállalkozásoknak az összes közvetlen szállítót be kell vonniuk az átvilágítási folyamatba, vagy kockázatelemzés alapján csak a kockázatosabbakat.
Az ESG beszámolóhoz és a szállítói kérdőívekhez tartozó kérdések köre részletesen meghatározásra került, szállítói méret és székhely szerinti bontásban.
Az éves kockázatelemzési folyamat legalább 12 havonta kötelező, emellett eseti kockázatelemzést is előír a rendelet.
Az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív tartalma módosult, egyes kérdések megválaszolása nem kötelező.
Kis- és mikrovállalkozások szállítói esetében 2027. június 30-ig nem kell alkalmazni bizonyos átvilágítási szabályokat.
Középvállalkozások szállítói 2027. június 30-ig nem kötelesek az ESG kérdőív kérdéseire válaszolni.
A fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségek egyes új szabályait először a 2027-ben kezdődő üzleti évre kell alkalmazni.
Az ESG beszámolóhoz tartozó kérdőív (1. melléklet) és a szállítói adatlap (2. melléklet) teljesen megújult.
Törölték az előminősítésre és annak említésére vonatkozó szabályokat.
A módosítások célja, hogy a vállalkozások egységesen, átláthatóan és részletesen számoljanak be fenntarthatósági, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményükről, valamint beszállítóik ESG kockázatairól.

Referenciák

A Kormány tagjainak rendeletei

Új agrárigazgatási díjak és fizetési szabályok Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Új, részletes szabályok lépnek életbe az agrárigazgatási eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról.
A díjak minden, kérelemre indult agrárhatósági eljárásnál kötelezőek (pl. élelmiszerlánc-felügyelet, talajvédelem, borászat, növénytermesztés, erdészet, vadászat, halgazdálkodás, állattenyésztés).
A díjak pontos összegeit és az eljárások típusait részletesen meghatározza a rendelet melléklete (pl. borászati azonosító kiadása 7 500 Ft-tól, takarmány engedély 150 000 Ft, állategészségügyi vizsgálatok 800 Ft-tól, növényvédőszer-engedélyek akár több millió forint).
A díjakat a kérelem benyújtásakor, egy összegben kell megfizetni az eljáró hatóság számlájára, kivéve néhány speciális eljárást, ahol a hatóság döntése alapján később is lehet fizetni.
A díjak nem tartalmazzák a laboratóriumi vizsgálatok költségeit, azokat külön kell fizetni.
Túlfizetés esetén a hatóság hivatalból vagy kérelemre 8 napon belül elrendeli a visszatérítést, amit 30 napon belül teljesítenek.
Ha a kérelem visszavonásra vagy elutasításra kerül, a díjat általában nem térítik vissza.
Az euróban meghatározott uniós díjakat a Magyar Nemzeti Bank aktuális árfolyamán kell forintra átszámítani.
A megfizetett díjak az adott hatóság bevételét képezik, és az adott szakterület költségeinek fedezésére használhatók fel.
A díjfizetési kötelezettség, a díjfizetésre kötelezettek köre és a visszatérítés szabályai az illetékekről szóló törvényhez igazodnak, de a díjakat nem az adóhatóság, hanem az eljáró hatóság kezeli.
Speciális szabályok vonatkoznak például a határállomási állategészségügyi díjakra, növényvédelmi vizsgálatokra, növénytermesztési minősítésekre, ezeknél részletfizetés vagy helyszíni készpénzes fizetés is előfordulhat.
A rendelet részletesen felsorolja a vármegyei kormányhivatalok, a Nébih és az Agrárminisztérium számlaszámait, ahová a díjakat utalni kell.
Hatályon kívül helyezi a korábbi, elavult díjszabályokat (pl. 63/2012. VM rendelet, 79/2004. FVM rendelet egyes részei).
A rendelet a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

Referenciák

Állattartók agrártámogatásainak bővítése és feltételeinek módosítása Pénzügyek

Összefoglaló

A 2025-ben beérkezett állattartói támogatási igényeket a lehető legmagasabb mértékben fizetik ki
A tenyészkoca állatjóléti támogatás keretösszege 7,8 milliárd forintról 8,3 milliárd forintra nő
A baromfi ágazat állatjóléti támogatásának keretösszege 2025/2026-ban 10,000 milliárd forintról 10,886 milliárd forintra emelkedik
A növendék csirke, szabadtartásos csirke és gyöngyös támogatási kerete 2025/2026-ban 1 150 millió forintról 1 536 millió forintra nő
A pecsenyeliba, növendék liba, fiatal liba, pecsenyekacsa, növendék kacsa támogatási kerete 2024/2025-ben 1 397,1 millió forintról 2025/2026-ban 1 170 millió forintra csökken
A tenyészbika támogatás keretösszege 700 millió forintról 923 millió forintra emelkedik
A sertés ágazatban a fel nem használt válságtámogatási forrásokat az adott évben fel lehet használni
A sertéstenyésztéshez felvett hitelekre 2026. december 31-ig 100%-os kamattámogatás jár állategységenként legfeljebb 500 000 forintig
A 100%-os kamattámogatáson felüli hitelösszegre külön hitelszerződést kell kötni, ha a hitelhez kezesség kapcsolódik
A kamattámogatás igényléséhez új, átlagos állategység számítási módszertan szerinti dokumentumot kell benyújtani
A módosítások egyes támogatási eljárásokban visszamenőleg is alkalmazhatók

Referenciák

Új támogatás tenyészkocatartóknak Pénzügyek

Összefoglaló

Új, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás igényelhető tenyészkocatartóknak
A támogatás összege tenyészkoca egyedenként 20 000 forint
A támogatás forrása a 2026. évi központi költségvetés, keretösszeg maximum 4 milliárd forint
A támogatás alapja a 2025. szeptember 30-án nyilvántartott tenyészkoca állomány
A támogatás igénylésének feltétele, hogy a tenyészkocatartó legalább 2026. június 30-ig fenntartja az állományt
A támogatási kérelmet 2026. január 5. és 20. között lehet benyújtani elektronikusan a Magyar Államkincstárhoz
Egy tenyészkocatartó csak egy kérelmet nyújthat be
A támogatás odaítélésének felső határa három év alatt összesen 50 000 eurónak megfelelő forintösszeg egy vállalkozásra
A támogatás más állami támogatásokkal halmozható, de a maximális támogatási összeget nem lehet túllépni
A támogatás az Európai Unió mezőgazdasági csekély összegű támogatási szabályai szerint történik

Referenciák

Növényfajták állami elismerésének és vizsgálatának uniós szabályokhoz igazítása Környezet és energia

Összefoglaló

Referenciák

Agrártámogatások és költségvetési szabályok módosítása, új támogatási célok Pénzügyek

Összefoglaló

A mezőgazdasági szakmai feladatok támogatási köre bővül: mostantól a borkultúra és a bor kulturális örökségének támogatása is külön szakmai keretből támogatható.
Az egyházi jogi személyek is bekerültek a támogatásban részesülők körébe több támogatási jogcímnél.
A támogatások felhasználása a 2026. évi központi költségvetéshez igazodik.
A nemzeti agrártámogatások jogcímcsoporton belül pontosítás történt: külön nevesítve lettek a kiemelt ágazati és egyéb mezőgazdasági támogatások.
Az erdő-, vad- és halgazdálkodási feladatok támogatásánál pontosítás: az „Erdő-, vad- és halgazdálkodási feladatok” helyett mostantól „Erdőgazdálkodás támogatása” szerepel.
Az agrárkutatás és agrármarketing támogatásainál pontosítás történt a támogatási jogcímek elnevezésében.
Új támogatási lehetőségek: a Magyar Falu Program keretében a civil szervezetek, kistelepülési üzletek, vállalkozások működésének, fejlesztésének, valamint a foglalkoztatottak bérköltségeinek támogatása is elérhető.
Az MFP civil- és egyéb támogatásokból mostantól bértámogatás is adható hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához.
Az állami támogatások jogalapja frissült: bekerültek az új (EU) 2023/2831 és (EU) 2023/2832 rendeletek szerinti csekély összegű támogatások.
Az előirányzatok céljai és a támogatásban részesülők köre több helyen pontosításra, bővítésre került (pl. gazdasági társaságok állami alapítása, egyházi jogi személyek, pályázati eljárás nyertesei).
A támogatások jogalapját adó EU-s rendeletek és hivatkozások frissültek, több új rendelet került be a szabályozásba.
A 2025. évi központi költségvetésre vonatkozó hivatkozások helyett már a 2026. évi költségvetés az irányadó.
Hatályon kívül helyeztek néhány korábbi, elavult szövegrészt.
A támogatási táblázatok és mellékletek frissültek, új pontokkal és pontosabb megfogalmazásokkal egészültek ki.

Referenciák

2025. évi LXIX. törvény
2011. évi CXCV. törvény
651/2014/EU bizottsági rendelet
(EU) 2023/2831 bizottsági rendelet
(EU) 2023/2832 bizottsági rendelet
1408/2013/EU bizottsági rendelet
717/2014/EU bizottsági rendelet
(EU) 2022/2472 bizottsági rendelet
2022/C 485/01 bizottsági közlemény

Energiaügyi támogatási és felhasználási szabályok átalakítása, új támogatási célok és jogosultak Környezet és energia

Összefoglaló

Az energiaügyi támogatások felhasználási szabályai jelentősen módosulnak, a támogatási kategóriák és célok bővülnek.
A támogatási formák és jogosultak köre részletesen meghatározásra került, új támogatási célok jelennek meg, például elektromos/hidrogén töltőinfrastruktúra, tiszta üzemű járművek beszerzése, energiahatékonysági, innovációs, kutatás-fejlesztési, környezetvédelmi, megújuló energia, távfűtés, sportlétesítmények, helyi infrastruktúra, digitális fejlesztések.
A támogatások odaítélésének és felhasználásának szabályai igazodnak az új uniós jogszabályokhoz (pl. (EU) 2023/2831, 2023/2832, 651/2014/EU, 2012/21/EU, 2021/783/EU).
A támogatási lehetőségek kiterjednek gazdasági társaságokra, önkormányzatokra, civil szervezetekre, egyházakra, társasházakra, lakásszövetkezetekre, természetes személyekre, központi költségvetési szervekre, felsőoktatási intézményekre, nemzetiségi önkormányzatokra, köztestületekre, közalapítványokra, kutatóintézetekre, határon túli szervezetekre.
A támogatásokhoz kapcsolódó előlegezés, visszafizetés, biztosítékadás, pályázati és kérelmi lehetőségek részletesen szabályozottak.
A támogatások odaítélésénél előnyt élveznek a környezetvédelmi, energiahatékonysági, klímavédelmi, innovációs, digitalizációs, vízügyi, hulladékgazdálkodási, közlekedési, társadalmi, oktatási, infokommunikációs fejlesztések.
A támogatási célok között megjelenik a rezsivédelmi szolgáltatás, a távhőszolgáltatók kompenzációja, a víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap, valamint a lakossági rezsivédelmi alap.
A támogatási rendszerben hangsúlyosabbá válik a fenntarthatóság, a zöld beruházások, a megújuló energia, az energiahatékonyság, a digitális infrastruktúra, a vízgazdálkodás, a katasztrófa-elhárítás, a környezetvédelem.
A támogatási szabályok változásai visszamenőleg is alkalmazandók a folyamatban lévő ügyekre.
A támogatási célok, jogosultak, eljárási szabályok, biztosítékok, lebonyolító szervek, pályázati feltételek, előlegfizetés, visszafizetés, ellenőrzés, auditálás, valamint a támogatásokhoz kapcsolódó költségek fedezése részletesen meghatározásra kerültek.
A támogatási rendszer 2025-től és 2026-tól több ponton módosul, új mellékletek lépnek hatályba, amelyek a támogatási célokat, jogosultakat, eljárásokat, lebonyolító szerveket, biztosítékokat, finanszírozási módokat részletezik.
A támogatási rendszer igazodik a magyar és uniós jogszabályi változásokhoz, új támogatási formák jelennek meg, például digitális Magyarország fejlesztése, infokommunikációs rendszerek, alkalmazásüzemeltetés, alkalmazásfejlesztés, infrastruktúraüzemeltetés, infrastruktúrafejlesztés, digitális ügyintézés, okmánylogisztika, szuperszámítógép, térinformatikai rendszerek.
A támogatási rendszerben megjelenik a Gondosóra Program finanszírozása is, amely az önellátásra korlátozottan képes emberek digitális biztonságát szolgálja.
A támogatási rendszerben a támogatásokat a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt., a Nemzeti Vízművek Zrt., a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint egyéb kijelölt szervek kezelik.
A támogatási rendszerben a támogatások odaítélésének feltételei, a támogatási szerződések, a támogatói okiratok, a pályázati kiírások, a közszolgáltatási szerződések, a visszterhes polgári jogi szerződések, a biztosítékok, az előlegfizetés, a visszafizetés, az ellenőrzés, az auditálás, a támogatási jogviszonyok részletesen szabályozottak.
A támogatási rendszerben a támogatásokhoz kapcsolódó költségek fedezése, a kincstári díjak és jutalékok kifizetése is biztosított.
A támogatási rendszerben a támogatásokhoz kapcsolódó támogatási igények benyújtásakor már megkezdett, illetve utófinanszírozott, teljesült tevékenységek is támogathatók, ha azok megfeleltek a támogatási feltételeknek.
A támogatási rendszerben a támogatásokhoz kapcsolódó támogatási jogviszonyban foglaltaknak megfelelően harmadik személy is felhasználhatja a támogatást, ha ez nem veszélyezteti a támogatott tevékenység megvalósítását.

Referenciák

Közlekedési jogharmonizáció, intelligens közlekedési rendszerek és hajózási, légiközlekedési szabályok módosítása Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

A tengeri hajók bejelentési kötelezettsége bővült: új uniós előírások szerint több adatot kell jelenteni, például az üzemanyag-készletről, hajózási státuszról, biztosítási igazolásokról.
A tengeri kikötőkbe érkező vagy onnan induló hajók nyilatkozattételi kötelezettsége az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerhez igazodik.
Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) fogalmai, kiemelt területei és követelményei jelentősen bővültek, részletesen meghatározták az adatkezelés, szolgáltatások, felhasználók és szolgáltatók körét.
ITS-szolgáltatások négy fő területre oszlanak: információs és mobilitási, utazási és forgalomirányítási, közúti biztonsági, valamint együttműködő és automatizált mobilitási szolgáltatások.
Az ITS-alkalmazások és szolgáltatások kiépítésénél kötelező az érintettek szükségleteinek figyelembevétele, az adatok digitális, géppel olvasható formátumban való elérhetősége, és a Nemzeti Hozzáférési Ponton keresztüli adatmegosztás.
Az ITS-szolgáltatók kötelesek a meghatározott adatokat anonimizáltan, díjmentesen átadni vagy hozzáférhetővé tenni a Nemzeti Hozzáférési Pont számára.
A miniszter háromévente jelentést készít az ITS-irányelvek végrehajtásáról, a fő nemzeti tevékenységekről és az adatszolgáltatásokról.
A városi csomópontokban a forgalmi adatszolgáltatás csak a nagy forgalmú utcákra kötelező, a többi utcára nem.
A légijármű és repülőeszköz személyzet, valamint repülésüzemi tiszt képzésének, vizsgáztatásának és engedélyezésének szabályai módosultak: pontosították, hogy milyen engedélyek és orvosi minősítések szükségesek, külön szabályok vonatkoznak az autogirokra és ultralight repülőgépekre.
Bevezették az autogiro pilóta-szakszolgálati engedélyt az uniós előírásoknak megfelelően.
A Nemzeti Hozzáférési Pont fogalma és a TEN-T hálózat meghatározása frissült az új uniós szabályok szerint.
A közúti közlekedési információs szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat kiegészítették a valós idejű forgalmi információk uniós szintű biztosításával.
Az új szabályok részletesen meghatározzák, hogy mely közúti, forgalmi, parkolási, multimodális és biztonsági adatoknak mikor és hol kell elérhetővé válniuk, illetve mely szolgáltatásokat kell biztosítani.
A módosítások célja az uniós jogharmonizáció, a digitális adatmegosztás, a közlekedésbiztonság és a szolgáltatások egységesítése.
A legtöbb változás 2025. december 21-én lép hatályba, a légiközlekedési szabályok 2026. február 18-án.

Referenciák

Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2026. évi költségvetési előirányzatainak és támogatási szabályainak módosítása Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

A minisztérium 2026. évi költségvetési előirányzatait és támogatási feladatterveit részletesen meghatározták, új 1. és 2. melléklet lép életbe.
A támogatási formák, célok és kedvezményezettek köre pontosításra került minden közlekedési, építési, kulturális, örökségvédelmi, víziközmű, ipari, fővárosi, regionális és egyéb fejlesztési területen.
A támogatásokhoz kapcsolódóan részletesen szabályozzák az előleg biztosításának, kifizetésnek, visszafizetésnek és biztosítékadásnak a módját.
Az állami támogatások, közszolgáltatási ellentételezések és egyéb támogatási formák az uniós jogszabályokhoz igazodnak (pl. csekély összegű támogatások, regionális beruházási támogatások, innovációs, környezetvédelmi, energiahatékonysági, kulturális, sport, helyi infrastruktúra, repülőtér, belvízi kikötő, vasúti teherfuvarozás támogatása).
A támogatási jogcímek és feltételek jelentősen bővültek, új támogatási célok jelentek meg, például fenntartható légijármű-üzemanyag fejlesztése, történeti kertörökség gondozása, Mohács 500 és Visegrád 700 emlékévhez kapcsolódó fejlesztések, Gödöllői Királyi Kastély felújítása.
A támogatások igénylésének, folyósításának és elszámolásának szabályai egységesednek, a biztosítékadásnál több esetben lehetőség van a biztosíték elhagyására.
A KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet megszűnésével kapcsolatos szabályokat is alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekre.
A támogatási rendszer alkalmazása kiterjed a 2026. január 1-jén folyamatban lévő ügyekre is.
A módosítások 2026. január 1-jén lépnek hatályba.
A változások az Európai Unió új támogatási szabályaihoz igazodnak (pl. (EU) 2023/2831, 2023/2832 bizottsági rendeletek, 651/2014/EU bizottsági rendelet, 1370/2007/EK rendelet, 2012/21/EU határozat stb.).

Referenciák

2011. évi CXCV. törvény
368/2011. Korm. rendelet
1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
(EU) 2023/2831 bizottsági rendelet
(EU) 2023/2832 bizottsági rendelet
2012/21/EU bizottsági határozat
651/2014/EU bizottsági rendelet
2014/C99/03 bizottsági közlemény
SA.59448 sz. bizottsági határozat

Katonák és honvédelmi dolgozók juttatásainak emelése és módosítása Munka

Összefoglaló

Az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás havi összege 7100 Ft-ról 14 200 Ft-ra nő.
Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése maximum 30 Ft/km lehet.
Helyi munkába járáshoz a helyi bérlet árának erejéig vármegyebérlet és országbérlet is megtéríthető.
Helyközi munkába járáshoz országbérlet is elszámolható a vármegyebérlet árának erejéig.
Közösségi közlekedéssel történő munkába járás költségtérítése helyközi utazásnál 86%-ról nettó 100%-ra, helyi utazásnál bruttó 100%-ról nettó 100%-ra emelkedik.
Nyugállományú katonák idősotthoni elhelyezéséhez adható egyszeri támogatás maximuma 2 319 000 Ft-ról 5 000 000 Ft-ra nő.
Külföldi katonai műveletben részt vevők külszolgálati ellátmánya egységesen 10%-kal emelkedik.
Toborzópénz ugyanazon személy után öt éven belül csak egyszer fizethető ki, ismételt szolgálati viszony esetén is.
SZÉP kártyás juttatás visszafizetése elsősorban a kártyáról vagy járandóságból történő levonással, egyébként átutalással vagy készpénzben rendezhető; önhibán kívüli jogviszony megszűnés esetén nem kell visszafizetni.
10 év alatti gyermek után évente egyszeri 39 063 Ft juttatás jár, amelyet a SZÉP kártyán írnak jóvá; mindkét szülő jogosult, ha mindketten honvédségi dolgozók.
A szerződéshosszabbítási díjakat visszamenőleg felülvizsgálják, és ha az új szabályok szerint magasabb lenne, a különbözetet kifizetik.
A helyi bérlet helyett választható a vármegyebérlet vagy országbérlet megtérítése is, a helyi bérlet árának erejéig.
A helyjegy és távolsági kiegészítő jegy árának megtérítése engedélyezhető, ha a család együttélése nem biztosított.
A külföldi katonai műveletben résztvevők alapellátmánya és kiegészítései (beosztás, veszélyesség, éghajlat szerint) új, részletes táblázat szerint kerülnek meghatározásra.

Referenciák

Közérdekű munka végrehajtásának egyszerűsítése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Egyszerűsödik a közérdekű munka végrehajtása, kevesebb adminisztrációval
Pontosan meghatározták, mikor nem kell foglalkoztathatósági szakvéleményt beszerezni
Az elítéltet tájékoztatni kell a bemutatandó iratokról, például egészségi állapotról, végzettségről
A meghallgatáson részletesen tájékoztatni kell, mikor nem szükséges foglalkoztathatósági szakvélemény
Az elítélt kérheti a foglalkoztathatósági vizsgálatot
A meghallgatáson külön figyelmet kell fordítani az elítélt jelenlegi foglalkoztatására és egészségi állapotára
A pártfogó felügyelő csak akkor kezdeményezi a foglalkoztathatósági szakvéleményt, ha az egészségügyi iratok vagy az elítélt kérése ezt indokolja
Ha a munkahelyhez szükséges alkalmassági vizsgálat, a pártfogó felügyelő egyeztet a munkahellyel, hogy az elítélt iratai megfelelőek-e
A közérdekű munkahely kijelölése a szakvélemény vagy meghallgatás után 15 napon belül történik
A kijelölésnél figyelembe kell venni az elítélt lakcímét, egészségi állapotát, szakképzettségét és a bűncselekmény jellegét
A módosításokat a rendelet hatálybalépése után indult vagy folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, ha még nem történt szakvélemény beszerzése
A szövegmódosítások pontosítják, hogy a foglalkoztathatósági szakvélemény csak akkor szükséges, ha ténylegesen kiállították
A rendelet 2026. július 1-jén lép hatályba

Referenciák

Közbeszerzési hirdetmények egységesítése és elektronikus minták bevezetése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Az elektronikus hirdetményminták (e-hirdetmények) alkalmazása kötelezővé válik a nemzeti értékhatárt elérő, de uniós értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárásokban is
Az e-hirdetmények lehetővé teszik az adatok automatikus áramlását az eljárás különböző szakaszai között, csökkentve az adminisztratív terheket
A hirdetmények ellenőrzésének és közzétételének határideje pontosan meghatározásra került: a hirdetmény típusától függően 2, 3 vagy 10 munkanap
Hiánypótlásra való felszólítás és ellenőrzés is a fenti határidők szerint történik
A dinamikus beszerzési rendszer időtartamának változásáról szóló hirdetményeket a TED-en kell közzétenni
A hirdetmények módosítására az uniós e-hirdetményminta rendelet szerinti változtatásról szóló hirdetményt kell használni
Az Értesítőben közzéteendő hirdetmények adattartalmát az uniós e-hirdetményminta rendelet 2. táblázata határozza meg
A közbeszerzési eljárásokhoz, tervpályázatokhoz és szerződésmódosításokhoz kapcsolódó minden hirdetményt az Értesítőben kell közzétenni, kivéve a külön megjelölt eseteket
A hiánypótlásra adott határidő 10 napról 6 napra csökken
Számos melléklet (2–13., 16.) hatályát veszti, az adattartalom egységesítésre kerül
Az új szabályok 2026. január 1-jén, egyes részek 2026. szeptember 1-jén lépnek hatályba

Referenciák

Gazdaságfejlesztési támogatások határidejének rugalmasabb kezelése Pénzügyek

Összefoglaló

Referenciák

Globális minimumadó adómentességi szabályai Pénzügyek

Összefoglaló

A globális minimumadóhoz kapcsolódó adómentességi szabályokat részletesen szabályozzák, nem csak az OECD modellre hivatkozva.
Az adómentesség a globális minimumadó hatálya alá tartozó multinacionális és nagy belföldi vállalatcsoportokra vonatkozik.
Az országonkénti jelentés alapján 2026. december 31-ig kezdődő és 2028. június 30-ig végződő adóévekben a kiegészítő adó nullának tekinthető, ha a feltételek teljesülnek.
Az adómentesség választása évente, adóévenként történik, és határidőhöz kötött.
Ha a vállalatcsoport nem megfelelően alkalmazza az adómentességet, utólag önadózással kell rendezni a kiegészítő adót.
Az adómentesség nem választható, ha az első érintett adóévben nem alkalmazták, vagy korábban már igénybe vették.
Illetőség nélküli csoporttag nem választhat adómentességet.
Több anyavállalatos csoport csak akkor választhat adómentességet, ha minden tag adata szerepel az országonkénti jelentésben.
Az adózás előtti eredmény számításánál nem vehető figyelembe 50 millió eurót meghaladó nem realizált veszteség, illetve bizonyos értékvesztések növelik az eredményt.
2023. december 18. után keletkezett beszámítás nélküli vagy kettős levonás, illetve kettős adóbeszámítás nem csökkenti az adózás előtti eredményt.
Befektetési szervezetek csak szigorú feltételekkel alkalmazhatják az adómentességet.
Az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó adómentesség csak az OECD által jóváhagyott országokban alkalmazható.
A nem jelentős csoporttagok egyszerűsített szabályok alapján is mentesülhetnek a kiegészítő adó alól, ha bevételük vagy nyereségük alacsony, vagy tényleges adómértékük legalább 15%.
A nem jelentős csoporttagoknak továbbra is adatot kell szolgáltatniuk, de egyszerűsített módon.
Az UTPR adómentesség választható, ha a végső anyavállalat országában a társasági adókulcs legalább 20%, de csak 2025 végéig kezdődő, 2026 végéig záródó adóévre.
Az adómentességi szabályok 2025-ben kezdődő adóévekre kötelezőek, 2024-re választhatók.
Az országonkénti jelentés alapján igénybe vehető adómentesség csak meghatározott, 2026-2028 közötti adóévekre választható.

Referenciák

E-pénztárgépek kiberbiztonsági és műszaki követelményeinek szigorítása Technológia és adatok

Összefoglaló

Felhőalapú e-pénztárgépek forgalmazásához kötelező a független könyvvizsgáló által minősített üzleti terv bemutatása
A forgalmazónak nyilatkoznia kell, hogy az általa nyújtott szolgáltatások és termékek megfelelnek a jogszabályoknak az üzemeltetési idő alatt
Felhőalapú e-pénztárgépek forgalmazásához kötelező kiberbiztonsági audit szükséges, amelyet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által nyilvántartott auditor végez, legalább 'auditált' ellenálló-képességi indexszel
Hardveralapú e-pénztárgépek esetén az adóügyi egység gyártójának igazolnia kell, hogy rendelkezik legalább 'alap' szintű nemzeti kiberbiztonsági tanúsítvánnyal
A módosításokat a kihirdetéskor folyamatban lévő forgalmazási engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell
A már kiadott forgalmazási engedélyek esetén a kiberbiztonsági audit és tanúsítványok igazolását 2026. december 31-ig kell benyújtani
Az e-pénztárgépek kötelező funkciói bővülnek: lehetőség kiegészítő információs elemek beillesztésére a bizonylatokhoz
Az e-pénztárgépeknek biztosítaniuk kell, hogy a NAV vizsgálatához digitális aláírással ellátott adatsorozatot QR-kódban jelenítsenek meg
Felhőalapú e-pénztárgépeken vizuális visszajelzés kötelező: zöld fény sikeres, piros fény sikertelen adatkapcsolat esetén
Hardveralapú e-pénztárgépek adóügyi egységeiben eltávolíthatatlan SIM-modul szükséges, amely több magyarországi szolgáltató hálózatára képes csatlakozni
A szoftverek és alkalmazások működésének helyességét, valamint a rejtett funkcióktól való mentességet megfelelőségértékelő szervezetnek kell igazolnia, részletes forráskód-vizsgálattal
A vevői alkalmazásoknak meg kell felelniük a Digitális Állampolgárság Program előírásainak
A 7. melléklet c) pontja 2025. február 1-jén lép hatályba (korábban 2025. január 1. volt)
A 7. melléklet b) pont 35. alpontja nem lép hatályba
A kiberbiztonsági követelményekről szóló szövegrész törlésre került az 1. melléklet 3.3. alpontjából

Referenciák

Azbeszttel dolgozók védelmének szigorítása Munka

Összefoglaló

Az azbeszttel vagy azbeszttartalmú anyaggal dolgozó munkavállalók védelmét jelentősen szigorítják
Az azbesztpor megengedett határértéke 8 órás műszakra 0,01 rost/cm3, de ha a mérés nem elég pontos, akkor 0,002 rost/cm3 a határérték
A levegőben lévő azbesztrostok mérésénél a 0,2 mikrométernél vékonyabb rostokat is figyelembe kell venni
Az azbeszt porlasztásos felhasználása és alacsony sűrűségű azbeszttartalmú szigetelőanyagok használata tilos
Tilos az azbeszt kitermelése, előállítása, feldolgozása, kivéve a bontásból és azbesztmentesítésből származó anyagok kezelését
Minden azbeszttel kapcsolatos munkánál kötelező a kockázatértékelés, különös tekintettel a zárt térben végzett munkára
A munkáltatónak rendszeresen, legalább 3 havonta mérnie kell a munkahelyi levegő azbeszttartalmát, ha nincs változás és alacsony a szint, évente egyszer is elég
A munkavégzést azonnal le kell állítani, ha a határértéket túllépik vagy nem azonosított azbeszttartalmú anyagból por keletkezik
A légzésvédő eszköz használatát a lehető legrövidebb időre kell korlátozni, és pihenőidőt kell biztosítani
2001 előtt épült helyiségekben bontás, karbantartás vagy felújítás előtt kötelező az azbeszttartalom vizsgálata
Ha nem bizonyítható, hogy nincs azbeszt, akkor az anyagot azbeszttartalmúnak kell tekinteni
Azbesztbontás vagy -mentesítés előtt részletes munkatervet kell készíteni, amely tartalmazza a védelmi intézkedéseket
Csak megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkáltató végezhet azbesztbontást vagy -mentesítést
Az azbeszttel dolgozókat kötelező oktatásban kell részesíteni a munka megkezdése előtt, évente legalább egyszer, illetve változás esetén
A munkaterületet egyértelműen el kell határolni, figyelmeztető jelzésekkel ellátni, és csak jogosultak léphetnek be
A munkavállalóknak megfelelő védőeszközt és védőruházatot kell biztosítani, amit elkülönítve kell tárolni és tisztítani
Az azbesztexpozícióban dolgozók egészségügyi alkalmasságát rendszeresen orvosi vizsgálattal kell ellenőrizni, beleértve a légzésfunkciót is
Az azbeszt okozta foglalkozási megbetegedéseket be kell jelenteni és ki kell vizsgálni
Hatályát veszti a korábbi, azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet

Referenciák

Azbeszttel dolgozók védelmének szigorítása Munka