Közlöny Értelmező

Ez az oldal a Magyar Közlöny legfrissebb számait foglalja össze mesterséges intelligencia használatával.

Archívum

Előző szám

Archívum

Legfrissebb szám

Magyar Közlöny 25. évi 161. szám

Kiadás dátuma: 2025.12.30 20:40:22

Kormányrendeletek

Vámjogi szakértői képzés és vizsga új szabályai Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Új, részletes szabályok a vámjogi szakértői hatósági képzésre és vizsgára
A képzést csak nyilvántartásba vett felnőttképző szervezet vagy vámszakmai szövetség szervezheti
Felsőfokú végzettséget adó képzés is elfogadható, ha a vámszakmai tananyag legalább 70%-ot tesz ki, és a képzés befejezése óta legfeljebb 2 év telt el
A képzés minimum 100 tanóra, vizsgatárgykörönként legalább 8 tanóra, egy tanóra 45 perc
Képzésen való részvétel feltétele: érettségi végzettség
Oktatóként csak az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és legalább 4 év vámszakmai tapasztalattal, vagy középfokú végzettséggel és legalább 10 év tapasztalattal rendelkezik
A képző szerv köteles a képzésen résztvevőknek igazolást kiállítani, ha az órák legalább 80%-án részt vettek és a díjat befizették
Vizsgára jelentkezés feltétele: képzés teljesítése legfeljebb 12 hónappal korábban, vagy felsőfokú képzés esetén legfeljebb 2 évvel korábban
Vizsgára jelentkezni legalább 40 nappal az írásbeli vizsga előtt kell, a vizsgadíjat határidőre be kell fizetni
A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, csak sikeres írásbeli után lehet szóbeli vizsgát tenni
Írásbeli vizsgán 90% felett 'Kiválóan megfelelt', 60-89,99% 'Megfelelt', 0-59,99% 'Nem felelt meg'; szóbeli vizsgán 90% felett 'Kiválóan megfelelt', 50-89,99% 'Megfelelt', 0-49,99% 'Nem felelt meg'
Vizsgabiztos csak felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább 5 év vámszakmai tapasztalattal lehet
Vizsgabizottság 3 tagból áll: a nyilvántartásba vételt végző szervezet, a NAV és a képző szerv delegál tagot
Vizsgadíj: írásbeli vizsga díja a minimálbér 7%-a, szóbeli vizsga díja a minimálbér 11,5%-a
Vizsgáztatási díj: alapdíj a minimálbér 5%-a, változó díj vizsgázónként írásbelin 2,5%, szóbelin vizsgaelnöknek 3,5%, vizsgabiztosnak 2,5%
Javítóvizsga 2 éven belül sikertelen vizsga vagy igazolt ok miatt nem megjelent vizsgázó számára lehetséges
Pótlóvizsga igazolt okból meg nem kezdett vagy félbeszakított vizsga esetén térítésmentes
A vizsgáról tanúsítványt állítanak ki, elveszett tanúsítvány pótolható
Jogorvoslat: vizsgabizottság döntése ellen 5 napon belül panasz, fellebbezés lehetősége
Hatályon kívül helyezik a korábbi, 40/2016. NGM rendeletet

Referenciák

Fejlesztési adókedvezmény szabályainak módosítása Pénzügyek

Összefoglaló

Energiatermeléshez, energiaszolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök bekerülési értéke nem számolható el költségként
Nem igényelhető adókedvezmény energiatermeléshez, energiatároláshoz, energiaátvitelhez, energiaelosztáshoz és energetikai infrastruktúra létrehozásához kapcsolódó beruházásokra, még akkor sem, ha az adózó csak saját energiaszükségletét fedezi
Nem igényelhető adókedvezmény piaci értékesítésre vagy bérbeadásra szánt lakóházak, lakások építésére, megszerzésére
Új bejelentésnek minősül, ha a beruházás tárgya vagy helyszíne változik
Adózónak nyilatkoznia kell, hogy nem áll fenn kizáró ok a bejelentésben és kérelemben
Adókedvezmény igénybevételének megkezdése előtt visszavonható vagy csökkenthető a bejelentés, kérelem, de ez a nyilatkozat nem módosítható
Társaságiadó-bevallásban részletesebb adatszolgáltatási kötelezettség beruházásonként, több adatot kell feltüntetni
Tiszta technológiák gyártási kapacitásának fejlesztésére külön szabályok: tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke elszámolható, de szigorúbb feltételek vonatkoznak rájuk
Kisvállalkozásoknál a támogatás mértéke 20 százalékponttal, középvállalkozásoknál 10 százalékponttal nő tiszta technológiás beruházás esetén
Nem vehető igénybe adókedvezmény olyan létesítmény cseréjére, amely már CISAF Közlemény szerinti támogatásban részesült
Ha az adózó nem teljesíti a feltételeket, a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlan támogatásnak minősül, kivéve elháríthatatlan külső ok esetén
Az adópolitikáért felelős miniszternek 90 napon belül tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot a támogatásról, ha az adókedvezmény összege meghaladja a 100 000 eurót
A fejlesztési adókedvezmény szabályai 2025. adóévtől alkalmazandók a 2014. július 1. után benyújtott bejelentésekre
Az elszámolható költségek alsó határa 50 millió forintról 55 millió forintra nő
A támogatás felső határa 100 millió forintról 110 millió forintra nő
Módosulnak a bejelentéshez és kérelemhez kapcsolódó adatközlési és nyilatkozati kötelezettségek
Hatályon kívül helyezik az átmeneti fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályokat

Referenciák

A turisztikai ügynökség feladatainak ellátásában részt vevő szervezetek köre bővül Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Turisztikai szabályok hatálybalépésének módosítása Környezet és energia

Összefoglaló

Referenciák

Eximbank belföldi hitelezési szabályainak módosítása Pénzügyek

Összefoglaló

Referenciák

Exporthitel biztosítási feltételek módosítása Pénzügyek

Összefoglaló

Referenciák

Kötött segélyhitelek feltételeinek módosítása az Eximbanknál Pénzügyek

Összefoglaló

Referenciák

Belföldi célú hitelgarancia feltételeinek módosítása az Eximbanknál Pénzügyek

Összefoglaló

Referenciák

Dohány előállítás, tárolás és kereskedelem szigorítása Pénzügyek

Összefoglaló

Referenciák

Kormányzati szoftverlicenc-gazdálkodás új szabályai és kriptoeszköz-átváltás bírságolása Technológia és adatok

Összefoglaló

Új, részletes szabályok a kormányzati szoftverlicenc-gazdálkodásra, átláthatóbb információáramlás és együttműködés érdekében
A Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) és a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) felügyeli és koordinálja a szoftverlicenc-gazdálkodást
Kiemelt, jelentős és alap licencforgalmú szervezetek kategóriái kerültek bevezetésre, beszerzési értékhatárokkal (300 millió, 100 millió forint, illetve beszerzés indítása)
A DMÜ minden év március 31-ig közzéteszi az érintett szervezetek és kiemelt gyártók listáját
Bizonyos védelmi, biztonsági, minősített és nemzetbiztonsági beszerzések mentesülnek az új szabályok alól
Technológiai Információs Nyilvántartási Rendszer jön létre a szoftverlicencek és gyártói támogatások nyilvántartására
A DMÜ Szoftverházat működtet, amely összegyűjti és egységesíti a szoftverlicenc-igényeket, koordinálja a beszerzéseket
Központi szoftverlicenc-gazdálkodásban érintett szervezeteknek szoftverlicenc-felelőst kell kijelölniük, szabályzatot és jelentést kell készíteniük, belső nyilvántartást kell vezetniük, és adatszolgáltatást kell teljesíteniük
Az alap licencforgalmú szervezetek mentesülnek a felelős kijelölése, szabályzat és jelentés készítése alól, a jelentős licencforgalmú szervezetek csak a jelentés készítése alól mentesülnek
A szoftverlicenc-felelőst április 15-ig kell kijelölni, változás esetén 15 napon belül bejelenteni
A szabályzatot első alkalommal szeptember 30-ig kell elkészíteni és DMÜ-nek megküldeni, évente felülvizsgálni
Éves jelentést szeptember 30-ig kell benyújtani, DMÜ ellenőrzi, szükség esetén kiegészítést vagy új jelentést kérhet
Belső nyilvántartás adatairól évente kétszer (május 31. és november 30.) kell adatszolgáltatást teljesíteni
Kriptoeszköz-átváltást validáló tevékenység szabályainak megsértése esetén bírságolási szabályok lépnek életbe
A bírság mértéke jogsértés típusától függően 30 000 forinttól 50 000 000 forintig terjedhet
Több jogsértés esetén a bírságok összeadódnak, ismételt jogsértésnél a bírság nem lehet kevesebb, mint az előző
A bírságot a határozat véglegessé válását követő 8 napon belül kell befizetni, az átutalás közleményében fel kell tüntetni a bírság típusát és határozat számát
A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, a kriptoeszköz-átváltásra vonatkozó bírságok 16 nappal a kihirdetés után

Referenciák

Egységes informatikai eszköznyilvántartás és szoftverlicenc-gazdálkodás bevezetése Technológia és adatok

Összefoglaló

Létrejön a Nemzeti Informatikai Eszközkezelési Rendszer (NITEK), amely egységesen nyilvántartja a csatlakozó szervezetek informatikai eszközeit és szoftverlicenceit
Az energiaügyi miniszter felelős a NITEK kialakításáért és működtetéséért
A Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) vezeti a központi informatikai eszköznyilvántartást és ellátja az eszközéletút-menedzsment feladatokat
A Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) felügyeli, irányítja és ellenőrzi a kormányzati szoftverlicenc-gazdálkodást
A NITEK-hez kötelezően vagy önkéntesen lehet csatlakozni, önkéntes csatlakozás esetén minden eszközt és licencet be kell vonni a rendszerbe
A NITEK nem terjed ki védelmi, nemzetbiztonsági vagy minősített adatot tartalmazó eszközökre és licencekre
A NITEK-ben minősített adat nem kezelhető
Bevezetésre kerül a szoftverlicenc-gazdálkodási díj, amelynek mértéke az érintett szerződés értékének 1,5%-a (áfa nélkül, opcionális mennyiséggel növelt érték)
A szoftverlicenc-gazdálkodási díjat a DKÜ és a DMÜ egyenlő arányban kapja, és közfeladataik finanszírozására használhatják fel
A DKÜ és a DMÜ közfeladatként látják el az IT eszköz- és szoftverlicenc-gazdálkodást
A DKÜ meghatározza és 2026. január 31-ig közzéteszi az adatszolgáltatás részletes szabályait
A NITEK csatlakozó szervezeteknek 2027. december 31-ig kell létrehozniuk felhasználói fiókot és elvégezniük az induló adatbetöltést a már használt eszközökre
2026. február 1-től az újonnan beszerzett eszközökről folyamatosan kell adatot szolgáltatni
A DKÜ ellenőrzi az adatszolgáltatás teljesítését, hiány esetén felszólít, ismételt mulasztásnál intézkedést kezdeményez vagy megszünteti az önkéntes csatlakozást
Eszközbrókering, eszközkivezetés és társadalmi hasznosítás szabályai részletesen meghatározva: felesleges eszközök átadása, selejtezése, illetve rászorulókhoz juttatása
A DMÜ 8 munkanapon belül véleményezi a szoftverlicenc beszerzések műszaki mellékletét, jóváhagyás után indulhat a beszerzési eljárás

Referenciák

Kültéri berendezések zajkibocsátási szabályainak módosítása Környezet és energia

Összefoglaló

Referenciák

Villamosenergia-hálózatfejlesztés és kiemelt lakásépítési beruházások szabályainak módosítása Környezet és energia

Összefoglaló

Referenciák

Lakossági épületfelújítási program és energiahatékonysági szabályok módosítása Környezet és energia

Összefoglaló

2026-tól új szabályok vonatkoznak a lakóépületek energiahatékonyságát javító felújításokra
Elindul egy nagyszabású lakossági épületfelújítási program, amely 2025 közepétől 2027 végéig kb. 150 ezer lakóingatlan energetikai korszerűsítését támogatja
A villamosenergia- és földgázkereskedők az energiamegtakarításért cserébe részben vagy teljesen kifizetik a lakossági épületfelújításokat
A felújítások ellenértékét az elért, hitelesített energiamegtakarítás értéke adja, amely pénzben kifejezhető
A programban résztvevők akár önerő nélkül is felújíthatják otthonukat, így tartósan csökkenhet a rezsijük
Az energiamegtakarítás értékét a CEEGEX honlapon közzétett indexált ár alapján számítják ki
Az energiamegtakarítási kötelezettség mértékét a Hivatal 2026. január 31-ig kiigazítja
A 2026-ban megkötendő megállapodásokban az energiamegtakarítás indexált árát a rendelet hatálybalépését követő 5 napon belül teszik közzé
Módosulnak az energiahatékonysági intézkedések élettartamára és avulására vonatkozó táblázatok, új átváltási tényezők lépnek életbe
A személyi jövedelemadó szabályai szerint a hitelesített energiamegtakarítás átruházása után nem keletkezik adófizetési kötelezettség
A szervezett energiamegtakarítási piac új szegmense jelenik meg, új szabályok vonatkoznak a piac működtetőjére
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben az ellenszolgáltatás meghatározásánál a ténylegesen elért energiamegtakarítást kell figyelembe venni, ha az legalább 2%-kal meghaladja az előzetes becslést
A villamosenergia-megtakarítás számításánál új primer energia átváltási tényezőket kell alkalmazni
Az energiahatékonysági programok végrehajtásáért felelős hatóságok és célértékek listája frissül
A rendelet fő részei 2026. január 1-jén, egyes részei 16 nappal a kihirdetés után lépnek hatályba

Referenciák

Veszélyes vegyi anyagok gyártásának és használatának tilalma Környezet és energia

Összefoglaló

Referenciák

(EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet
(EU) 2025/843 bizottsági rendelet
(EU) 2025/1930 bizottsági rendelet
(EU) 2023/1608 bizottsági rendelet
1995. évi LIII. törvény
Alaptörvény

Felnőttképzés minőségének javítása és új mutatók bevezetése Oktatás és kultúra

Összefoglaló

Bevezetésre kerülnek képzési és vizsgasikerességi mutatók, amelyek segítik a résztvevők választását a képzések és felnőttképzők között
A képzési és vizsgasikerességi mutatókat automatikusan számítja a rendszer a vizsgát követő 15 munkanapon belül
A mutatók között megjelenik: indított képzések száma, átlagos részvételi létszám, befejezési arány, vizsgára jelentkezési arány, vizsgasikerességi arány
A vagyoni biztosítékkal rendelkező felnőttképző átalakulása, egyesülése vagy szétválása esetén a vagyoni biztosíték a jogutódot illeti, ha folytatja a felnőttképzési tevékenységet
A szakképzési tájékoztatási és információs központ bevonható az eljárás során
A képzési program módosításánál, ha csak a programkövetelmény számát vagy angol/német elnevezését módosítják, nem kell újra előzetes minősítést végezni
A képzések adatainál pontosabb információk jelennek meg: a képzés megkezdésének és befejezésének tényleges időpontja, program magyar, angol és német megnevezése, befejezés feltételhez kötött esetén a feltétel teljesítésének időpontja
Az adatszolgáltatásnál minden képző intézmény típusára vonatkozik az adatközlés
Az egyéni tanulási számla rendszere bekerül a szabályozásba a mikrotanúsítványok mellett
A módosított adatszolgáltatási szabályokat a 2026. március 31. után indított képzésekre kell alkalmazni
A képzési és vizsgasikerességi mutatókra vonatkozó új fejezet 2026. december 31-én lép hatályba

Referenciák

Nemzeti kiberbiztonsági koordinációs központ működésének új szabályai Technológia és adatok

Összefoglaló

Részletes szabályok születtek a nemzeti kiberbiztonsági koordinációs központ (NCC-HU) működésére, feladataira és szervezeti rendszerére
Meghatározták, hogyan lehet csatlakozni a kiberbiztonsági kompetenciaközösséghez, és milyen feltételekkel lehet taggá válni
A támogatások igénylésének, elbírálásának, kifizetésének és ellenőrzésének folyamata átláthatóbbá és egységesebbé válik
Bevezették az elektronikus kapcsolattartás kötelező használatát a pályázati és támogatási folyamatokban
Részletesen szabályozzák a pályázati felhívások elkészítését, módosítását, felfüggesztését és lezárását, valamint a támogatási kérelmek benyújtását és elbírálását
Új szabályok vonatkoznak a támogatói okiratok módosítására, a projekten belüli változások kezelésére és a költségátcsoportosításra
A támogatási előleg maximális mértéke mérföldkövenként a megítélt támogatás 80%-a lehet
A szállítói előleg igénylésének, kifizetésének és elszámolásának részletes feltételei kerültek bevezetésre
A támogatás kifizetése csak ellenőrzött, hiteles dokumentumok alapján történhet, a kifizetési határidők pontosan meghatározottak
A közbeszerzési eljárások ellenőrzése szigorúbbá válik, a támogatás csak támogató tartalmú utóellenőrzési jelentés után fizethető ki
A szabálytalanságok kezelésére, kifogás benyújtására és követeléskezelésre új, részletes eljárásrendek lépnek életbe
A monitoring és információs rendszer használata kötelező, minden adatot és dokumentumot ebben kell rögzíteni
A kompetenciaközösségi tagsági jogviszonyra külön részletszabályok vonatkoznak, a tagság feltételei, megszüntetése és ellenőrzése pontosan szabályozott
A rendelet 61 nap múlva lép hatályba
A szabályok összhangban vannak az EU kiberbiztonsági, pénzügyi és digitális programjaira vonatkozó rendeleteivel

Referenciák

Határozatok Tára

Nemzeti Feltárási Program elfogadása és jogharmonizáció kritikus nyersanyagok ellátására Környezet és energia

Összefoglaló

Az iparügyekért felelős minisztérium lesz az egyablakos ügyintézési pont a kritikus nyersanyagok ügyében
A nemzetgazdasági miniszter felel az egyablakos ügyintézési pont feladatainak ellátásáért
A nemzetgazdasági miniszter, az energiaügyi miniszter és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága meghatározza az érintett hazai hatóságokat és eljárásokat, valamint előterjesztést készít a feladatmegosztásról
A Kormány elfogadta a Nemzeti Feltárási Programot a kritikus nyersanyagok feltárására
A Nemzeti Feltárási Programot megküldik az Európai Bizottságnak
A 2027–2030. években biztosítják a Nemzeti Feltárási Program finanszírozásához szükséges forrásokat a központi költségvetésben
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke koordinálja a Nemzeti Feltárási Program végrehajtását
Az állami tulajdonú bányavállalkozások részt vesznek a Nemzeti Feltárási Programban
A felsőoktatási intézmények és szakmai szervezetek bevonásra kerülnek a Nemzeti Feltárási Programba
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága együttműködik a felelős szervekkel a program végrehajtásában