Közlöny Értelmező

Ez az oldal a Magyar Közlöny legfrissebb számait foglalja össze mesterséges intelligencia használatával.

Archívum

Előző szám

Archívum

Legfrissebb szám

Magyar Közlöny 25. évi 149. szám

Kiadás dátuma: 2025.12.08 23:07:31

Kormányrendeletek

Egészségügyi dolgozók bértámogatása és szakképzési szabályok módosítása Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

Referenciák

Fejlesztéspolitikai támogatások szabályainak módosítása Pénzügyek

Összefoglaló

A fejlesztéspolitikai támogatások felhasználásának szabályai több ponton módosulnak a 2014–2020 és 2021–2027 uniós programidőszakokra.
A támogatások ellenőrzése mellett a fenntartás és követeléskezelés is hangsúlyos feladat lett minden érintett eljárásban.
A Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) bevonása kötelezővé válik bizonyos programok helyszíni ellenőrzésénél, fenntartásánál és követeléskezelésénél.
A folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell az új szabályokat, nemcsak az újonnan indulókra.
A támogatásokhoz kapcsolódó dokumentumoknál az 'aláírásra' helyett 'hitelesítésre' lesz szükség.
A közbeszerzési eljárásokban a 'keretmegállapodás' helyett 'dinamikus beszerzési rendszer' kifejezést kell használni.
Megszűnik a minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás kötelezettsége bizonyos esetekben.
Több, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtására vonatkozó szabály és pont hatályát veszti.
A módosítások 2026. január 1-jén lépnek hatályba.

Referenciák

A 4iG Műsorszóró feletti irányítás nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítése Technológia és adatok

Összefoglaló

Referenciák

A Kormány tagjainak rendeletei

Új támogatott eljárások és eszközök az egészségbiztosításban Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

Társadalombiztosítás támogatja a mikrosebészeti arc-, állcsont és szájsebészeti rekonstrukciós műtéteket, beleértve a csont- és lágyrész pótlásokat is.
Új, modern orvosi eszközök (pl. rádiófrekvenciás ablációs eszközök máj- és Barrett-nyelőcső kezelésére, negatívnyomás-terápiás kötszerek) finanszírozása válik elérhetővé meghatározott kórházakban.
Bővül a támogatott járóbeteg-ellátási eljárások köre: tartós katéter behelyezése és vákuumos drenázs szett biztosítása visszatérő folyadékgyülem lecsapolásához, akár telemedicinán keresztül is.
Pontosan meghatározott, mely kórházak számolhatják el az új eszközöket és beavatkozásokat.
A homogén betegségcsoportok (HBCs) kódolási és besorolási szabályai frissültek, új műtéti és diagnosztikai eljárások kerültek be a támogatott körbe.
Kibővült a fej-nyak régió daganatos és egyéb betegségeinek műtéti ellátására támogatott beavatkozások és diagnózisok listája.
A támogatott eljárásokhoz tartozó kódok, pontértékek, elszámolási szabályok és feltételek módosultak, új sorokkal bővültek a mellékletek.
A rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Referenciák

Az Alkotmánybíróság döntései

Alkotmánybíróság: pedagógusok polgári engedetlensége nem védett véleménynyilvánítás Oktatás és kultúra

Összefoglaló

Az Alkotmánybíróság elutasította a pedagógusok alkotmányjogi panaszát, amely a rendkívüli felmentésük jogszerűségét vitatta.
A bíróságok jogszerűnek találták a pedagógusok rendkívüli felmentését, mert többször, szándékosan megtagadták a munkavégzést sztrájkon kívüli, úgynevezett polgári engedetlenség keretében.
Az Alkotmánybíróság kimondta: a polgári engedetlenség, vagyis a jogszabályszegő munkabeszüntetés nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe.
A pedagógusoknak joguk van sztrájkolni, de csak a törvényes keretek között, a sztrájkról szóló törvény alapján.
A tanulók oktatáshoz való joga, valamint a gyermekek megfelelő fejlődéséhez való jog elsőbbséget élvez a pedagógusok véleménynyilvánítási jogával szemben, ha a kettő ütközik.
Az Alaptörvény 2025. április 15-től hatályos módosítása szerint a gyermekek fejlődéséhez szükséges jog minden más alapvető jogot megelőz (az élethez való jog kivételével).
A pedagógusok magatartása – a tanórák megtagadása – közvetlenül sértette a tanulók jogait, ezért a munkáltató rendkívüli felmentése arányos és jogszerű volt.
A bíróságok helyesen alkalmazták az Alaptörvényt és a vonatkozó törvényeket, nem sérült a pedagógusok véleménynyilvánítási szabadsága.
Az Alkotmánybíróság döntése szerint a jogellenes munkabeszüntetés nem védhető az alapjogokkal, és a pedagógusoknak a jogszerű sztrájk lehetősége továbbra is biztosított.

Referenciák

A bíró kizárására vonatkozó szabályok változása büntetőeljárásban Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Az Alkotmánybíróság elutasította azt a bírói kezdeményezést, amely szerint a büntetőeljárási törvény bíró kizárására vonatkozó szabálya (Be. 869. § (2) b) pont) alaptörvény-ellenes lenne.
A jelenlegi szabály szerint az a bíró, aki a büntetőeljárás korábbi szakaszában (nyomozás során) már eljárt, nem vehet részt a későbbi, érdemi döntésben, ha az eljárás 2016. november 30. után indult.
Az Alkotmánybíróság kimondta: a jelenlegi szabályozás megfelel az Alaptörvény jogbiztonságra és tisztességes eljárásra vonatkozó követelményeinek.
Fontos változás: az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a korábbi, 25/2017. és 2/2020. AB határozatok egyes indokolásait (amelyek alapján a kizárási szabályokat a 2016. november 30-án már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kellett volna) a továbbiakban nem tartja fenn.
Ez azt jelenti, hogy a kizárási szabályokat csak a 2016. november 30. után indult ügyekben kell alkalmazni, a korábban indult ügyekben nem.
Az Alkotmánybíróság felhívta a jogalkotó figyelmét egy jogszabályi elírásra a Be. 869. § (2) b) pontjában, amelyet javítani kell.
A döntés megerősíti, hogy a bíró kizárására vonatkozó szabályok egyértelműek, kiszámíthatók, és nem sértik a jogbiztonságot.
A bírók kizárásának fő szabálya: ha a bíró a nyomozás során már eljárt az ügyben, a későbbi érdemi döntésben nem vehet részt, de csak a 2016. november 30. után indult ügyekben.
A döntés egyértelmű iránymutatást ad a bíróságoknak, hogy mikor kell alkalmazni a kizárási szabályokat.