Közlöny Értelmező

Ez az oldal a Magyar Közlöny legfrissebb számait foglalja össze mesterséges intelligencia használatával.

Archívum

Előző szám

Archívum

Legfrissebb szám

Magyar Közlöny 25. évi 153. szám

Kiadás dátuma: 2025.12.16 23:08:27

Törvények

Globális minimumadóval kapcsolatos információcsere bevezetése Pénzügyek

Összefoglaló

Magyarország elfogadta a globális minimumadóval kapcsolatos információk cseréjéről szóló többoldalú megállapodást
A megállapodás célja, hogy a nagy multinacionális vállalatcsoportok adózási adatait automatikusan megosszák az érintett országok adóhatóságai között
A megállapodás az 1. mellékletben felsorolt országokkal (pl. Ausztrália, Kanada, Japán, Svájc, Egyesült Királyság stb.) jön létre
A megosztott adatok a vállalatcsoportok szerkezetére, működésére és a globális minimumadó alkalmazására vonatkoznak
Az információcsere automatikusan, elektronikus úton (xml formátumban, OECD rendszerén keresztül) történik
Az adatok megosztásának határideje általában a beszámolási év adatszolgáltatási határidejét követő 3 hónap, az első évben 6 hónap
A megosztott adatok bizalmasak, szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak rájuk
A megállapodás lehetővé teszi, hogy az adóhatóságok egymást értesítsék, ha hibát vagy hiányosságot találnak az adatszolgáltatásban, és kötelezi a javításra
Az információcsere csak azokkal az országokkal történik, amelyekkel aktív csere-kapcsolat jön létre (mindkét fél értesíti az OECD-t)
A megállapodás módosítható, vagy bármely ország kiléphet belőle, de a korábban kapott adatok továbbra is bizalmasak maradnak
A végrehajtásért Magyarországon az adópolitikáért felelős miniszter felel
A megállapodás célja, hogy biztosítsa: a nagyvállalatok minden országban legalább a minimumadó mértékét megfizessék, és az adóelkerülést visszaszorítsák

Referenciák

Költségvetési szabályok és önkormányzati hozzájárulás módosítása Pénzügyek

Összefoglaló

Az uniós költségvetési szabályok (2024/1265 EU irányelv) átültetése a magyar jogba, különös tekintettel az éghajlatváltozás költségvetési hatásaira
A költségvetési tervezéshez szükséges makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket egy független szerv rendszeresen és objektíven értékeli, az eredményeket nyilvánosságra kell hozni
A Kormány köteles a független szerv számára minden szükséges információt biztosítani
Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás kikerül a nettó finanszírozás alól, összegét, részleteit és határidejét miniszteri rendelet határozza meg
Ha az önkormányzat nem fizet időben, a Magyar Államkincstár hatósági átutalási megbízással vonja le az összeget
Az önkormányzat elszámolási kérelmet nyújthat be, ha a levont összeg magasabb a jogszabályban előírtnál; a többletet kamattal visszatérítik
A szolidaritási hozzájárulás késedelmes teljesítése esetén az önkormányzatot az előző évi jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamat terheli
A helyi önkormányzat kérésére a kincstár egyszer, legfeljebb két hónapra elhalaszthatja vagy visszavonhatja a beszedési megbízást, ha a fizetések veszélybe kerülnének
Ha a kincstár által benyújtott beszedési megbízás vagy átutalási megbízás 90 napon belül nem teljesül, a követelés köztartozásnak minősül, és az adóhatóság hajtja be
Az önkormányzati hivatal működésének támogatása nő: 30 000 fő felett 6 994 000 Ft/fő, 30 000 fő alatt 9 280 000 Ft/fő
A 30 000 fő alatti önkormányzatok a támogatás növekményét csak a hivatalban dolgozók illetményének emelésére fordíthatják
A gyermekek átmeneti otthonában biztosított ellátás bértámogatási szorzója 1,32-re emelkedik
A szolidaritási hozzájárulás alapja: 25 000 Ft feletti egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességű önkormányzatok fizetnek, mértéke az adóerő-képességtől függ
A szolidaritási hozzájárulás teljesítésének ütemezése: 3. hónapban 30%, 9. hónapban 90%, 12. hónapban 100% teljesítendő
A központi költségvetés tervezésekor részletesen be kell mutatni az állami kezességek, garanciák, hosszú távú szakpolitikák (pl. nyugdíj, egészségügy, oktatás) fenntarthatóságát, különös tekintettel az éghajlatváltozásra
Az adókedvezmények, adóelengedések hatását adónemenként, külön az éghajlati és környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésére is be kell mutatni
A veszélyhelyzeti eltérő alkalmazásról szóló kormányrendelet hatályát veszti
A módosított költségvetési tervezési és beszámolási szabályokat először a 2027. évi központi költségvetés tervezésénél kell alkalmazni

Referenciák

Magánjogi törvények átfogó módosítása, termékfelelősség, földrajzi jelzések, igazságügyi és bírósági eljárások változásai Közigazgatás és jog

Összefoglaló

A termékfelelősségi szabályok teljesen megújulnak: a hibás termékekért való felelősség kiterjed a digitális termékekre, szoftverekre, digitális gyártási fájlokra, logisztikai szolgáltatókra és online platformokra is.
A károsultak kártérítési igényüket három éven belül érvényesíthetik, de legfeljebb tíz évig, személyi sérülés esetén maximum 25 évig.
A termék hibáját a bíróság bizonyos esetekben vélelmezi, így a károsultaknak könnyebb lesz érvényesíteni a jogaikat.
A felelősség nem zárható ki vagy nem korlátozható a károsulttal szemben.
A termékfelelősségi szabályokat a 2026. december 9. után forgalomba hozott vagy használatba vett termékekre kell alkalmazni.
A kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek uniós oltalmára új, részletes eljárási szabályok lépnek életbe, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala lesz az eljáró hatóság.
Az ellenőrzést végző hatóság szigorúbb szankciókat alkalmazhat a földrajzi jelzések jogellenes használata esetén, akár bírságot, forgalomból való kivonást, elkobzást, megsemmisítést is elrendelhet.
A közokiratok külföldi felhasználásánál a diplomáciai vagy konzuli hitelesítés díjának felső határa 5 000 forintról 15 000 forintra nő.
A közjegyzői álláshelyek betöltésének szabályai változnak: a területi kamara tájékoztatási kötelezettsége bővül, az áthelyezési kérelmek és pályázatok menete pontosabb lesz.
A közjegyzői ügyekben az elektronikus úton történő ügyintézés kötelezővé válik bizonyos esetekben.
A bírósági végrehajtásban új szabályok lépnek életbe, ha a kötelezett meghal vagy megszűnik: egyszerűsített felülvizsgálati vagy vagyonelvonási eljárás indulhat.
A szabadalmi hivatal nyilvántartást vezet a védett know-how-ról, és segíti a szellemi tulajdonjogok érvényesítését.
A Gazdasági Versenyhivatalnál tett bejelentések, panaszok titokban tartása csak addig kötelező, amíg a bejelentő vagy panaszos nem hozza nyilvánosságra az ügyet.
A versenyjogi eljárások ügyintézési határideje pontosabb lesz, új időszakok nem számítanak bele a határidőbe.
A helyszíni kutatás szabályai szigorodnak, a jelenlévők köre pontosabban meghatározott.
A földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó szabályok jelentősen módosulnak, új eljárási rend lép életbe a kézműves és ipari termékekre.
A jogi segítségnyújtásnál a támogatás megvonható, ha három jogi segítő is megtagadja a szolgáltatást jogszabályi okból.
A jogi segítők megtagadhatják a közreműködést, ha az ügyvédi szabályok szerint is kötelesek lennének megtagadni.
A bíróságok szervezetében az OBH elnöke köteles minden anonimizált bírósági határozatot elektronikus úton átadni az igazságügyért felelős miniszternek.
A polgári perrendtartásban új jogintézmény a 'perelévülés': ha a félbeszakadt eljárásban a felek nem tesznek lépéseket 18 hónapig, a per automatikusan megszűnik.
A feleknek szélesebb lehetőségük lesz jogutód perbevonását kezdeményezni a per folytatása érdekében.
A hagyatéki eljárásban nem alkalmazhatók a határidő-túllépésre és ítélkezési szünetre vonatkozó szabályok.
A fizetési meghagyásos eljárásban a teljesítési határidő 60 napról 62 napra nő.
Az igazságügyi szakértők képzése, továbbképzése, vizsgáztatása és ezek díjai részletesen szabályozottak, a képzési adatok automatikusan átadásra kerülnek.
A bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak illetménytáblái módosulnak, egyes kategóriákban nő az illetmény felső határa.
Az ügyészi vezetői kinevezések, megbízások, visszavonások és javadalmazás szabályai részletesebbek, a főtitkár és helyettese a Kúria főtitkárával azonos juttatást kap.
A nemzetközi magánjogban bővül a bíróságok által elfogadott nyelvek köre egyes formanyomtatványoknál.
A bírósági határozatok közzététele bővül: a Kúria döntéseinél az elvi tartalom is megjelenik.
A bírósági végrehajtásban, ha a kötelezett meghal vagy megszűnik, az adóhatóság vagyonelvonási eljárást kezdeményezhet, és az új kötelezett ellen folytatódik a végrehajtás.
Számos törvényben pontosítások, technikai módosítások történtek (pl. elnevezések, határidők, illetékességi szabályok).

Referenciák

Vállalkozói adminisztráció egyszerűsítése, gyermekvédelem és befektetési arany kereskedelem szigorítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

A foglalkoztatással és álláskeresési ellátásokkal kapcsolatos eljárások egyszerűsödnek, a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolások tartalma egységesedik.
A munkáltatók adminisztratív kötelezettségei csökkennek, könnyebb hozzáférés az ellátáshoz szükséges adatokhoz.
A felnőttképzők adminisztrációs terhei mérséklődnek, a minőségbiztosítási eljárások egyszerűsödnek, a külső minőségértékelés önkéntes lesz.
A szabadalmi eljárások gyorsulnak, bevezetésre kerül a gyorsított szabadalmi eljárás, a vizsgálati díj befizetése automatikusan érdemi vizsgálati kérelemnek minősül.
A vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségei racionalizálódnak, az adminisztráció jelentősen csökken.
A befektetési arannyal kereskedők tevékenysége szigorúbb engedélyhez kötött, csak részvénytársaság vagy kft. formában végezhető, az SZTFH felügyeli.
A befektetési arannyal kapcsolatos adatokat részletesen kell nyilvántartani, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szabályok szigorodnak.
Engedély nélküli befektetési arany kereskedelem esetén az üzletet 30 napra bezárhatják.
A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és fiatal felnőttek támogatást kapnak jogosítvány megszerzéséhez, az állami szervek foglalkoztatási kötelezettséget kapnak velük kapcsolatban.
A nevelőszülői díjazás jelentősen emelkedik és átalakul: alapdíj a minimálbér 60%-a, egy gyermeknél 100%, kettőnél 140%, három vagy több gyermeknél gyermekenként 60%, speciális szükségletű gyermek után többletdíj jár.
A gyermekotthonokban és javítóintézetekben rendőri és iskolaőri jelenlét szabályozottá válik.
A gyermekvédelmi, szociális és gyermekjóléti dolgozók bérezése kedvezőbb lehet, ha a kormány így dönt.
A közgyógyellátás jogosultságának időtartama egységesen legalább 4 év lesz.
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásoknál a korábbi munkáltatónál szerzett jövedelmet is figyelembe lehet venni, ha az kedvezőbb.
A Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás bevezetéséhez hosszabb felkészülési időt biztosítanak.
A FIX 3% hitelprogram feltételeit teljesítő lakásépítések kiemelt beruházássá minősíthetők támogatás igazolása nélkül is, ha legalább 250 lakás épül, és 70%-uk megfelel a program feltételeinek.
A kiemelt lakásberuházásoknál szigorúbb beszámolási és bejelentési kötelezettség, mulasztás esetén bírság jár.
A cégkivonatokat a kijelölő hatóság elektronikusan szerzi be, három hónapnál nem régebbi cégkivonat csak még be nem jegyzett cégeknél kell.
A fémkereskedőknek a forgalmi jelentéseket negyedévente kell készíteni, nem havonta.
Az élelmiszer- és takarmány-mikrovállalkozásoknál a felelős személynek elég 2 órán belül a helyszínen megjelennie.
A hagyatéki eljárásban az osztatlan közös földtulajdon rendezésénél új hirdetményi szabályok lépnek életbe.
A fővárosi önkormányzat vagyonkezelői joga több ingatlanon 2026. július 1-jén megszűnik.
A személyi jövedelemadó 1+1%-os felajánlásánál a nyilatkozat érvényes marad, amíg új kedvezményezettet nem jelölnek vagy vissza nem vonják.
A pénzmosás elleni törvény hatálya kiterjed a befektetési arany forgalmazóira, felügyeletüket az SZTFH látja el.
A közjegyzői és hagyatéki eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás szabályai módosulnak.
A védelmi szempontból jelentős lőterek kijelölésének és működésének szabályai részletesebbek lettek.
Az ingatlan-nyilvántartásban a lakcímadatok kezelése, bejegyzések törlése, fellebbezési jogok és közművek rendezése pontosabb szabályozást kapott.
Több, elavult vagy speciális törvény és kormányrendelet hatályát veszti.

Referenciák

Fogyasztóvédelmi szabályok módosítása, KKV-k támogatása, zöld átállás erősítése Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

A fogyasztó fogalma bővül: a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) is fogyasztónak minősülnek bizonyos esetekben (pl. közszolgáltatás igénybevételekor, kiskereskedelmi vásárláskor).
A békéltető testületi eljárásokat KKV-k is igénybe vehetik fogyasztói jogvitákban.
Új fogalom: külföldi vállalkozás – a magyarországi kereskedelmi képviselet is ide tartozik.
A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy a fizetési módhoz kapcsolódó díjakat, költségeket jogszerűen számítják-e fel.
A fogyasztóvédelmi hatóság csak akkor köteles visszaadni a terméket, ha a vállalkozás visszafizette a vételárat.
Ha a vállalkozás nem veszi vissza a terméket vagy nem fizeti vissza a vételárat, a hatóság értékesítheti vagy megsemmisítheti a terméket, a vételárat a vállalkozásnak kell állnia.
Külföldi vállalkozások esetén az éves nettó árbevétel meghatározása a pénzügyi beszámolási keret szerint történik.
Figyelmeztetés mint szankció nem alkalmazható, ha a jogsértés kereskedelmi kommunikáció útján történik, vagy bizonyos esetekben KKV-kra nem vonatkozik.
A fogyasztóvédelmi törvény egyes rendelkezései csak 2026. február 1-jétől alkalmazandók.
A fogyasztóvédelmi törvényben több szövegpontosítás, kiegészítés történt (pl. határidők, tájékoztatási kötelezettségek, KKV-k megkülönböztetése).
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben új, részletes fogalmak jelennek meg (pl. fenntarthatósági címke, környezetbarát állítás, szoftverfrissítés, tartósság).
Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha a termék környezeti vagy társadalmi jellemzőiről, körforgásos jellegéről valótlan vagy félrevezető információt közölnek.
A jövőbeli környezetvédelmi teljesítményre vonatkozó állításokat csak részletes, ellenőrizhető tervvel lehet közölni, amit független szakértő rendszeresen ellenőriz.
Tilos olyan előnyt reklámozni, amely nem a termék vagy vállalkozás tényleges jellemzője.
Ha egy vállalkozás termékeket hasonlít össze környezeti vagy társadalmi szempontból, az összehasonlítás módszeréről és naprakészségéről is tájékoztatni kell a fogyasztót.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok listája bővül, például: nem tanúsított fenntarthatósági címke feltüntetése, igazolatlan környezetbarát állítás, valótlan tartóssági vagy javíthatósági információ, szoftverfrissítéssel kapcsolatos megtévesztés.
A termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben új szabályok: a piacfelügyeleti hatóságok szorosabban együttműködnek az EU tagállamaival, bevezetik a Safety Gate biztonsági riasztórendszert.
A veszélyes vagy nem megfelelő termékekről gyorsabb és részletesebb tájékoztatás kötelező a hatóságok között.
A törvény több pontja 2026. január 1-jén, egyes részei 2026. február 1-jén, illetve 2026. szeptember 27-én lép hatályba.
A módosítások célja a fogyasztók jogainak erősítése, a KKV-k támogatása, a zöld átállás elősegítése, az uniós jogharmonizáció.

Referenciák

Felsőoktatási, kulturális, gyermekvédelmi és szakképzési szabályok átfogó módosítása Oktatás és kultúra

Összefoglaló

A diplomás pályakövetési rendszerhez több adatot kapcsolnak, így a jelentkezők és hallgatók könnyebben tájékozódhatnak a végzettek elhelyezkedéséről.
A szakképzési vizsgaközpontok ellenőrzési eljárásának határideje 160 nap lett.
A digitális bizonyítványok kiadásának és megőrzésének szabályai pontosabbak lettek, a tanulók és szülők könnyebben hozzáférhetnek ezekhez.
A gyermekvédelmi szakellátásban lévő, speciális szükséglettel élő gyermekek örökbefogadása gyorsabbá és gördülékenyebbé válik.
Az örökbefogadó szülő anonimizált egészségügyi dokumentációt kap a gyermekről az EESZT rendszerből.
Titkos örökbefogadás esetén az orvos köteles az anonimizált adatokat feltölteni az EESZT-be, és titoktartásra kötelezett.
A Polgári Törvénykönyv szerint előnyt élvez az a nevelőszülő az örökbefogadásnál, aki legalább két éve neveli a gyermeket.
Súlyosan beteg gyermek örökbefogadása esetén a gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadást annak, aki személyes kapcsolatot alakított ki a gyermekkel.
A gyermek külföldre örökbe adása csak akkor engedélyezhető, ha belföldön nem találtak örökbefogadó szülőt.
A felnőttképzésben bevezetik az egyéni tanulási számla rendszert, amely támogatja a képzések választását és csökkenti a pénzügyi akadályokat.
A hat óránál rövidebb belső képzések nem tartoznak a felnőttképzési törvény hatálya alá.
A képzési és vizsgasikerességi mutatókat nyilvánosan közzé kell tenni.
A mozgókép-támogatásoknál a forgatást a támogatásról szóló döntéstől számított 6 hónapon belül el kell kezdeni, különben a támogatás visszavonható.
A felsőoktatási intézmények tiszteletbeli professzori és vendégprofesszori címet adományozhatnak.
A Nemzeti Kulturális Alap finanszírozási igényeit a kincstár kamat és díj nélkül megelőlegezheti.
A Nemzeti Kulturális Tanács intézményeinek köre bővült (pl. Csokonai Nemzeti Színház Debrecen, Kolozsvári Magyar Opera, Nemzeti Táncszínház).
A közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz tartozó egyetemek feladatai és jogosultságai pontosításra kerültek, több egyetemnél bővültek a közfeladatok (pl. egészségügyi, kutatási, innovációs tevékenységek).
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kizárólagosan biztosíthat adatközponti szolgáltatásokat a MÁV-nak.
A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló törvény több szakasza hatályát veszti.
A veszélyhelyzeti kulturális szabályokat tartalmazó rendelet hatályát veszti.

Referenciák

Szélerőművek engedélyezésének és zöldenergia integrációjának könnyítése, villamosenergia-piaci szabályok átalakítása Környezet és energia

Összefoglaló

Szélerőművek létesítésének és engedélyezésének szabályai egyszerűsödnek, a beruházások gyorsabbak és kiszámíthatóbbak lesznek.
Szélerőművek esetén a szomszédos ingatlan légterének használatához megállapodás kell, de bizonyos feltételekkel a hatóság hozzájárulása nélkül is engedélyezhető, ha a turbinalapát legalább 40 méter magasan van és nem akadályozza a használatot.
Szélerőműparkok létesítése legfeljebb 1,5 hektár termőföldön helyhez kötött igénybevételnek minősül, így könnyebb az engedélyezés.
Szélerőművek esetén könnyített térségben nem kell csereterületet biztosítani, a magassági korlát 199 méter.
Villamosenergia-hálózat fejlesztési terveket az elosztók és az átviteli rendszerirányító legalább kétévente kötelesek elkészíteni, ezek nyilvános egyeztetés után a Hivatal jóváhagyásával valósulnak meg.
A hálózatfejlesztési tervek végrehajtását a Hivatal évente ellenőrzi, elmaradás esetén bírságot szabhat ki.
Villamosenergia-hálózatra csatlakozás saját beruházásban is megvalósítható, több igénylő esetén közös kapcsolóállomás is létesíthető.
Villamos biztonsági felülvizsgálatot végzők országos nyilvántartása létrejön, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti, a jogosultak listája nyilvános.
Energetikai adatszolgáltató platform jön létre, amelyen keresztül a fogyasztási és mérési adatokhoz való hozzáférés biztosított, a platform működtetője díjat szedhet.
A fogyasztók és meghatalmazottjaik (pl. energiaközösségek, beszerzési közösségek) könnyebben hozzáférhetnek saját fogyasztási adataikhoz, az adatokhoz való hozzáférés szabályai átláthatóbbak és egységesek lesznek.
A villamosenergia-kereskedővel való szerződéskötésben a fogyasztók beszerzési közösségek útján is eljárhatnak, a közösség képviselője csak meghatalmazással járhat el.
A megújuló energiaforrásból termelő erőművek engedélyének meghosszabbítása egyszerűbb, ha a hosszú távú működés indokolt és a szükséges műszaki feltételek teljesülnek.
Innovatív megújulóenergia-technológiák és energetikai szabályozási tesztkörnyezetek támogatása, a tesztidőszak legfeljebb 24 hónap, egyszer hosszabbítható.
A villamosenergia-tárolók és zöldenergia működési támogatásának részletes szabályait a kormány rendeletben határozza meg.
A vasúti felsővezetéki rendszerről vételezett villamos energia ellátására külön szabályok lépnek életbe.
A termőföld más célú hasznosításának engedélyezése egyszerűsödik, az eljárás az ingatlanügyi hatóság döntéséhez igazodik.
A nemzeti vagyonba tartozó vezetékek, termelői vezetékek, magánvezetékek, közvetlen vezetékek vezetékjoga kivételt képez a terhelési tilalom alól.
Szénhidrogén-szállítóvezetékek létesítése és üzemeltetése koncesszió nélkül is átengedhető ágazati törvény alapján.
A törvény több ponton igazodik az EU-s jogszabályokhoz, különösen a mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés, valamint a zöldenergia integrációja terén.
A módosítások egy része visszamenőleg is alkalmazandó a folyamatban lévő ügyekre.

Referenciák

Átfogó változások az agrár-, föld-, erdő-, halgazdálkodási és kapcsolódó jogszabályokban Környezet és energia

Összefoglaló

Vadászati jog haszonbérlet útján egy területre csak egy szerződéssel lehetséges, vadaskertre is vonatkozik
Zárttéri vadtartó létesítmény jogutódja csak 30 napon belüli bejelentéssel folytathatja a tevékenységet
A vadászati hatóság akár 3 évre is eltilthatja a tevékenységtől a szabályszegő engedélyest
A vadállomány felszámolásának költségei a kötelezettet terhelik, ha nem teljesíti, az új jogosult felszámolja
Kárt okozó vagy veszélyes vad eltávolítása a polgármester feladata, speciális szabályokkal
Állattartó telephez tartozó legelők tartós kerítése egyszerűbben engedélyezhető
Trófeabírálat bemutatási határideje egyes fajoknál 30 napról 90 napra nő
A vadászati hatóságot a bíróság tájékoztatja jogerős elítélés esetén a vadászjegy visszavonásához
A vadászati hatósági személyek, fővadászok, erdészeti hatósági személyek egyenruhát, igazolványt, fegyvert kapnak, jogviszony megszűnésekor térítésmentesen megtarthatják
A termőföldön végzett mezőgazdasági komposztálás fogalma bekerül a törvénybe, komposztáláshoz talajvédelmi engedély kell
Termőföld más célú hasznosítása 4 év szünet után legalább felét újra mező- vagy erdőgazdasági művelésre kell alkalmassá tenni
2 hektárig vízilétesítmény, vízkárelhárítás, sípálya létesítése egyszerűsített eljárásban, engedély nélkül lehetséges
Földhasználati nyilvántartásból több hatóság, szervezet adatot igényelhet
Halgazdálkodás: új fogalom a horgász kísérőre, elektronikus és papíralapú okmányok szabályai pontosabbak
Halgazdálkodási jog haszonbérbe adásánál az előző jogosult előhaszonbérleti jogot kap, ha beruházása még értékkel bír
Horgász- és halásznaplókból évente csak egy adható ki, kivételek pontosítása
Mező- és erdőgazdasági földek forgalma: új szabályok az adásvételi és haszonbérleti szerződések jóváhagyására, elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlására, minden elektronikus rendszerben történik
Elővásárlási jog gyakorlása 30 nap, előhaszonbérleti jog 15 nap alatt, kizárólag informatikai rendszerben
Állami tulajdonú gazdasági társaságok mező- és erdőgazdasági földjei 2026. január 1-ig a Nemzeti Földalapba kerülnek
Földhasználati csere két haszonbérlő között egyszerűsödik, maximum 5 hektárig, szomszédos területekre
Rizstelepek minősítése, használata, haszonbérbe adása, szerződéskötés szabályai részletesen változnak
Szőlőültetvények művelési kötelezettsége szigorodik, mulasztás esetén bírság, végső esetben közérdekű kivágás rendelhető el, költségeket az Alap előlegezi, de a tulajdonos fizeti meg
Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület több állami ingatlant térítésmentesen kap meg, kötelezettségeket átvállal
Közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok (pl. Jövő Nemzedék Földje Alapítvány) harmadik személynek is átadhatják a földhasználatot
Agrárgazdaságok átadásánál a földhasználat, hitel- és kölcsönszerződések átadása is szabályozott, több átadó esetén a feltételeknek együttesen kell megfelelni
Eredetvédelmi törvény: új EU-rendeletekhez igazítás, termékleírások, eljárások, fogalmak módosulnak
Igazgatási szünet: egyes ügyintézési határidők 60 napról 30 napra csökkennek

Referenciák

Új szabályok a piaci verseny torzulásának kezelésére Közigazgatás és jog

Összefoglaló

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) új eszközöket kap a piaci verseny jelentős és folyamatos torzulásának kezelésére, ha a hagyományos eljárások nem elég hatékonyak
A GVH nyilvános ajánlásokat adhat ki, vagy jogszabályalkotást kezdeményezhet, ha strukturális piaci problémát észlel
A szilárd ásványi nyersanyagok bányászata és az építőipar területén, ha egy vállalkozás vagy vállalkozáscsoport piacokon átívelő jelentőséggel bír, a GVH versenyfelügyeleti eljárást indít ellene
Piacokon átívelő jelentőség vizsgálatakor figyelembe veszik a piaci részesedést, pénzügyi erőt, vertikális integrációt, alapvető szolgáltatások jelentőségét és a vállalkozás befolyását mások piacra jutására
A GVH eljárásokat indíthat, ha a versenytorzulás legalább két éve folyamatosan fennáll, vagy három éven belül többször előfordult
Az ügyintézési határidők pontosításra kerültek: a 43/F. § (2) szerinti eljárásban három hónap, egyszer két hónappal hosszabbítható
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának állásfoglalása kötelező a GVH számára bizonyos vizsgálatoknál, erre 60 nap áll rendelkezésre
A GVH versenytanácsa jogsértés megállapítása nélkül is előírhat kötelezettségeket a piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozásoknak, például magatartási vagy szerkezeti változtatásokat
A versenytanács megtilthatja, hogy egy vállalkozás saját ajánlatát előnyben részesítse, tájékoztatási kötelezettséget írhat elő, vagy kötelezheti a vállalkozást, hogy ajánlatát mások számára is elérhetővé tegye
Súlyos esetben előírhatja a vállalkozás vagy tulajdonosai számára a társasági részesedés vagy vagyon részleges vagy teljes értékesítését
A GVH utóvizsgálatot tarthat a 76/A. § szerinti kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére
A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba

Referenciák

Új szabályok a pénzügyi szolgáltatások online szerződéskötésére és fogyasztóvédelemre Pénzügyek

Összefoglaló

A törvény a digitális pénzügyi szolgáltatások és online szerződéskötések fogyasztóvédelmi szabályait határozza meg.
Minden Magyarországon, távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésre vonatkozik (pl. online banki, biztosítási, befektetési, kriptoeszköz, pénztári szerződések).
A szolgáltatóknak részletes, közérthető tájékoztatást kell adniuk a szerződéskötés előtt a fogyasztónak (pl. szolgáltató adatai, díjak, kockázatok, elállási jog, panaszkezelés, szerződés időtartama, jogviták rendezése).
A fogyasztónak személyre szabott tájékoztatást is kell kapnia, hogy meg tudja ítélni, megfelel-e számára a szerződés.
A fogyatékossággal élő fogyasztók kérésére a tájékoztatást akadálymentes formában kell biztosítani.
Telefonos ajánlat esetén a szolgáltatónak már a hívás elején közölnie kell a nevét, székhelyét, és jeleznie kell a szerződéskötési szándékot.
Elektronikus tájékoztatásnál a legfontosabb információkat kiemelten, könnyen elérhetően kell megjeleníteni, a teljes tájékoztatás egyben is letölthető, nyomtatható.
A fogyasztó a szerződéstől 14 napon belül indoklás nélkül elállhat, biztosítási szerződésnél is 14 nap, önkéntes pénztári tagságnál 30 nap az elállási határidő.
Ha a fogyasztó a szerződéskötés után kapja meg a tájékoztatást, az elállási jog a tájékoztatás kézhezvételétől indul.
Ha a fogyasztó nem kapja meg a tájékoztatást, elállási joga egy évig és 14 napig fennáll.
Online szerződéskötés esetén a szolgáltatónak speciális, jól látható elállási funkciót kell biztosítania az online felületen.
A szolgáltató csak az arányosan teljesített szolgáltatás díját követelheti elállás esetén, szankció nem alkalmazható.
A fogyasztó által fizetett összeget elállás után 30 napon belül vissza kell fizetni.
A szolgáltató nem követelhet díjat nem rendelt szolgáltatásért, és nem alkalmazhat hallgatólagos elfogadást.
Telefonos ügyfélszolgálat nem lehet emelt díjas.
A szolgáltató nem számíthat fel többletdíjat a fizetési módért, mint amennyi neki ténylegesen költsége.
A fogyasztó jogairól nem lehet érvényesen lemondani.
A Magyar Nemzeti Bank felügyeli a törvény betartását, és eljár a fogyasztóvédelmi szabályok megsértése esetén.
Hatályát veszti a 2005. évi XXV. törvény (régi távértékesítési pénzügyi szerződések szabályai) és a 2007. évi CXXXVIII. törvény 1. melléklet 19. pontja.
Módosul a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény: kiegészül a felügyeleti feladatokkal a távollévők között kötött pénzügyi szerződésekre.
Módosul a biztosítási törvény: a tartós adathordozó fogalma és a telefonos értékesítés tájékoztatási szabályai igazodnak az új törvényhez.
A törvény 2026. június 19-én lép hatályba, csak az ezt követően kötött szerződésekre alkalmazandó.
A törvény az új uniós (EU) 2023/2673 irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Referenciák

Pénzügyi közvetítőrendszer, befektetési alapok, biztosítás, hitelközvetítés és pénzmosás elleni szabályok módosítása Pénzügyek

Összefoglaló

Új szabályok a pénzügyi intézmények egyesülésére, szétválására, jelentős eszköz- és kötelezettségátruházására, ezek bejelentési és felügyeleti eljárásai részletesen szabályozva.
A pénzügyi intézmények, holdingok és fióktelepek jelentős részesedésszerzését és elidegenítését előzetesen be kell jelenteni, a küszöbérték 15%.
A Felügyelet részletesen szabályozza a prudenciális értékelés, pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás kockázatának vizsgálatát, valamint az értékelési időszakokat és azok felfüggesztésének lehetőségét.
Harmadik országbeli pénzügyi intézmények fióktelepeire szigorúbb tőke- és likviditási követelmények: 1. osztály esetén legalább 2,5% vagy 10 millió euró, 2. osztály esetén 0,5% vagy 5 millió euró.
A Felügyelet kötelezheti a harmadik országbeli pénzügyi intézményt, hogy fióktelep helyett magyarországi leányvállalatként működjön, ha a csoport mérete vagy kockázata ezt indokolja.
A hitelintézeteknek és holdingoknak részletes ESG (környezeti, társadalmi, irányítási) kockázatkezelési stratégiákat kell kidolgozniuk, célértékeket meghatározniuk, és ezek végrehajtását nyomon követniük.
A Felügyelet évente értékeli a hitelintézetek ESG-kockázatokkal kapcsolatos folyamatait, valamint a kriptoeszközökkel kapcsolatos kitettségeket.
A vezető testületekben elő kell mozdítani a sokszínűséget és a nemek egyensúlyát, erről belső politikát kell készíteni.
A hitelintézetek vezető állású és kiemelt funkciót betöltő személyeinek alkalmasságát a szervezetnek rendszeresen értékelnie kell, a Felügyelet részére jelenteni kell.
A banktitok szabályai bővülnek: az örökösök, könyvvizsgálók és hatóságok részére meghatározott esetekben adatot lehet szolgáltatni.
A hiteltanácsadási tevékenység végzésére csak engedéllyel rendelkező intézmények jogosultak, a kereskedelmi kommunikációban a tanácsadás kifejezés használata tilos.
A kollektív befektetési alapok (ÁÉKBV, ABA, ABAK) és alapkezelők működésére, kiszervezésére, likviditáskezelésére, kölcsönnyújtására, jelentéstételére és felügyeletére részletes új szabályok lépnek életbe.
Kölcsönnyújtó ABA-k tőkeáttételi korlátja: nyílt végű alapnál max. 175%, zárt végűnél max. 300%.
Kölcsönnyújtó ABA egy kölcsönfelvevőnek max. a tőkéje 20%-áig nyújthat kölcsönt, kivételek és átmeneti szabályok részletesen meghatározva.
Kölcsönnyújtó ABA csak kivételesen lehet nyílt végű, ha a likviditáskezelési rendszer ezt lehetővé teszi.
A letétkezelő kijelölésének feltételei szigorodnak: nem lehet stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatú országban, és adóügyi információcserét biztosító megállapodás szükséges.
A Felügyelet és az Európai Unió szervei közötti információcsere, együttműködés, valamint a felügyeleti intézkedések és szankciók rendszere bővül.
A nem uniós alapkezelők (ABAK) magyarországi és uniós működésének, engedélyezésének, referencia-tagállam kijelölésének, valamint a forgalmazás feltételeinek részletes szabályai változnak.
A jelentéstételi, adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségek bővülnek, az egységes európai hozzáférési pontra (ESAP) vonatkozóan is.
Számos fogalom pontosítása, új fogalmak bevezetése (pl. likviditáskezelési eszközök, kölcsönnyújtó ABA, tőkeáttétellel finanszírozott ABA, tulajdonosi kölcsön stb.).
A Felügyelet szankcionálhatja a befolyásoló részesedés engedély nélküli megszerzését, akár a szavazati jog felfüggesztésével is.
A Felügyelet új intézkedéseket vezethet be, ha a hitelintézet vagy leányvállalata túlzott kockázatot jelent, akár a működés korlátozásával vagy megszüntetésével.
A jelentős eszköz- és kötelezettségátruházás bejelentési kötelezettsége: 10% felett, csoporton belül 15% felett.
A Felügyelet a stressz-tesztek manipulálását, optimalizálását tiltja, vizsgálhatja az ilyen tevékenységeket.
A befektetési alapok kezelési szabályzatának módosításához, zártkörű alapok esetén is, a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
A letétkezelői kiszervezés szabályai szigorodnak, a központi értéktárak szerepe pontosítva.
A Felügyelet a jelentős kockázatot jelentő alapkezelőkről, alapokról, likviditási helyzetről, kiszervezésekről részletes adatokat kérhet, és ezeket az EU szervei felé továbbítja.
A Felügyelet (MNB) új értesítési és együttműködési kötelezettségeket kap az alternatív befektetési alapkezelőkkel (ABAK) kapcsolatban, különösen pénzügyi stabilitási kockázat esetén.
Az ABAK-okra vonatkozó adatszolgáltatási és információmegosztási szabályok szigorodnak, az EGT-államok, az EÉPH, az EBH, az EBFH és az ERKT felé gyorsabb és részletesebb adatszolgáltatás szükséges.
Új átmeneti szabályok: a 2026. április 16-án szakmai befektetőnek minősülőknek 2028. április 16-tól kell megfelelniük a szigorúbb követelményeknek.
A 2024. április 15. előtt létrehozott, kölcsönnyújtási tevékenységet végző ABA-k esetében 2029. április 16-ig átmeneti szabályok érvényesek a tőkeáttételre és kölcsönkorlátokra.
Az ABAK önként is dönthet a szigorúbb szabályok alkalmazásáról a Felügyelet értesítése mellett.
A törvény több uniós irányelvnek való megfelelést biztosít, különösen az egységes európai hozzáférési pontra (ESAP) vonatkozóan.
A Kbftv. több pontja módosul, például pontosabb fogalmazás, új közzétételi és jelentési szabályok, a befektetési alapkezelői tevékenységre vonatkozó elvárások szigorodnak.
Számos korábbi szabály hatályát veszti, egyszerűsödik a szabályozás.
A pénzügyi közvetítőrendszer szereplőinek (pl. bankok, biztosítók) nyilvánosságra hozandó információit mostantól az egységes európai hozzáférési ponton (ESAP) keresztül is elérhetővé kell tenni, géppel olvasható formátumban, metaadatokkal.
A biztosítók és viszontbiztosítók jelentési kötelezettségei bővülnek, jelentéseiket ESAP-on keresztül kell benyújtani.
A biztosításközvetítők csak egy jogviszonyban végezhetnek biztosításközvetítői tevékenységet, kivéve a hitelintézeteket.
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni együttműködés szorosabbá válik a felügyeleti szervek között, beleértve a külföldi hatóságokat is.
A nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó szabályok módosulnak: a hitelgondozók más EGT-államban csak a helyi szabályok betartásával működhetnek, a panaszkezelés és vezetői alkalmasság részletes szabályait a kormány és az MNB rendeletben határozza meg.
A hitelgondozók és felügyelőbizottsági tagjaikra vonatkozó alkalmassági követelmények pontosabbak lettek.
A fogyasztói hitelmegállapodásokhoz kapcsolódó tájékoztatás részletesebbé válik, új űrlapminták és magyarázatok jelennek meg.
A hosszú távú részvényesi szerepvállalásról szóló törvényben új fejezet jelenik meg: a közzétételi kötelezettségek teljesítésekor az információkat ESAP-ra is be kell nyújtani.
A törvény hatálybalépése szakaszos, több rendelkezés 2026–2030 között lép életbe.

Referenciák

Azbesztmentesítés és munkavédelem szigorítása Munka

Összefoglaló

Az azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenység csak munkavédelmi hatósági engedéllyel végezhető
Az engedélykérelmet a munka megkezdése előtt legalább 30 nappal, elektronikusan kell benyújtani
A kérelem részletes adatokat és dokumentumokat kell, hogy tartalmazzon (pl. munkavállalók adatai, védőintézkedések, hulladékkezelés, oktatás igazolása)
Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 30 nap
A munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet az engedélyezett azbesztbontási/mentesítési tevékenységekről és munkáltatókról, ezek adatai nyilvánosak
A munkáltatónak minden változást azonnal be kell jelenteni a hatóságnak
Az azbesztexpozíciónak kitett munkavállalókról a munkáltató nyilvántartást vezet, az adatokat 50 évig meg kell őrizni
Kivétel: ha az azbesztexpozíció alkalomszerű, alacsony intenzitású, és a mérések igazolják, hogy nem éri el az egészségkárosító szintet, akkor nem kell engedélyt kérni
Váratlan, halaszthatatlan azbesztes munkákról azonnal értesíteni kell a munkavédelmi hatóságot, amely soron kívül ellenőriz
A munkavédelmi hatóság köteles ellenőrizni az engedéllyel végzett azbesztbontási/mentesítési tevékenységeket
Engedély nélküli vagy nem megfelelő azbesztbontás, illetve az értesítési kötelezettség elmulasztása esetén munkavédelmi bírság szabható ki
Az időszakos biztonsági felülvizsgálat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül
A munkavédelmi szabályok részletesen szabályzatokban, miniszteri rendeletekben és magyar nyelvű nemzeti szabványokban is megjelennek
A jogszabály pontosítja a munkavédelmi nyilvántartások tartalmát és az adatokhoz való hozzáférést
A törvény több helyen pontosítja a szövegezést, illetve kiegészíti a munkavédelmi szabályokat

Referenciák

Kormányrendeletek

Vállalkozói adminisztráció egyszerűsítése, ügyintézés gyorsítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

A vállalkozások adminisztratív terhei jelentősen csökkennek, egyszerűsödik az ügyintézés több területen.
A szálláshely-szolgáltatók bejelentése és engedélyezése egyszerűbb, több adatot a hatóság elektronikusan szerez be.
A parkolási igazolvány cégek számára egyszerűbben igényelhető, a szükséges iratokat a hatóság elektronikusan szerzi be.
A vásárok, piacok alkalmi (ünnepi) vására legfeljebb 30 napig, indokolt esetben 45 napig tartható.
A piacokon, vásárokon az árusítóhelyek száma 20-ról 22-re nő.
A kereskedőknek nem kell bejelenteniük a nyitvatartási időt, ha az 8 és 18 óra között van, csak az ettől eltérő időt kell jelezni.
A nyitvatartási idő egy hétnél rövidebb változását nem kell bejelenteni, ha az rövidebb, mint a nyilvántartott idő.
A kereskedők és alkalmazottak igazolhatják a bejelentési kötelezettség teljesítését elektronikusan is.
A vendéglátó üzletek hatósági ellenőrzése évente legalább egyszer kötelező, elektronikus rendszerben történik.
A szálláshely-szolgáltatók bejelentéséhez kevesebb adatot kell csatolni, a jegyző több adatot elektronikusan szerez be.
A szálláshely-minősítés, ellenőrzési terv és adatszolgáltatás elektronikus úton, előre meghatározott határidőkkel történik.
A szálláshely-szolgáltató adatváltozásait a jegyzőnek és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak is be kell jelenteni.
Az 5000 fő feletti települések vidéki, nem belterületi részein is lehet szálláshelyet üzemeltetni.
A szálláshelyek rendeltetésének meghatározása pontosabb lett (üdülő, szállás, munkásszállás, diákszállás, lakó).
A kettős felhasználású termékek exportjával kapcsolatos adatszolgáltatás határideje: minden év január 31.
Zenés, táncos rendezvények engedélyezésekor új adatok és dokumentumok (pl. biztonsági terv) csatolása kötelező.
Közúti áruszállításnál a telephely és fióktelep is megjelölendő, a vármegye szintű megjelölés váltja a települést, a két helyett négy telephely lehet.
Fémkereskedőknek a napi adatszolgáltatás mellett a negyedéves zárás is kötelező, a havi helyett negyedéves jelentés van.
Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezésénél a cégkivonatot a hatóság elektronikusan szerzi be.
Hulladékkezelőknek a napi adatok heti rögzítése is elegendő.
Személyszállításnál a vezetői engedély követelményei pontosabbak, a szükséges életkor taxi esetén 21 év, egyéb személyszállításnál 20 év.
A személyszállító járművek műszaki vizsgálata szigorodik, minden időszakos vizsgálattal együtt kötelező.
Aki már rendelkezik autóbusz-vezetői képesítéssel, annak nem kell újabb továbbképzésen részt vennie személyszállításnál.
Veszélyes hulladék esetén a dokumentáció papíron is teljesíthető.
Előadó-művészeti szervezetek, sporttámogatások, bioüzemanyag-igénylések, gyógyászati segédeszközök támogatása esetén a cégkivonatot a hatóság elektronikusan szerzi be.
Kiemelt jelentőségű beruházások, fejlesztések, programok egyes ügyei, illetve ezekhez kapcsolódó táblázatok, mellékletek törlésre kerültek.
Hulladéktermelőknek 10 millió forint összegű környezetvédelmi biztosítás kötelező, ha a veszélyes hulladék éves mennyisége 200 kg, nem veszélyes hulladéké 2000 kg, építési-bontási hulladéké 5000 kg felett van.
Szálláshely-minősítésnél a helyszíni ellenőrzésről legalább 8 nappal előre elektronikus értesítést kell küldeni.
Több régi, elavult kormány- és miniszteri rendelet hatályát veszti, például az érettségi vizsgaszabályzat, egyes fejlesztési programok, beruházások, szakmai vizsgakövetelmények.

Referenciák

Egészségbiztosítási ellátások számításának pontosítása és nevelőszülők jogosultsági szabályainak módosítása Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

Referenciák

Történelmi emlékhelyek listájának és szabályainak módosítása Oktatás és kultúra

Összefoglaló

A történelmi emlékhelyek hivatalos listáját és helyrajzi számait frissítették, hogy pontosan tükrözze a jelenlegi állapotot
A geszti Tisza-kastélyt történelmi emlékhellyé nyilvánították
A történelmi emlékhelyekkel kapcsolatos kormányrendeletek fogalomhasználatát egységesítették
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat mostantól a Nemzeti Örökség Intézete látja el, főigazgatója a bizottsági ülések állandó meghívottja
A Bizottság dönthet arról, hogy egy kiemelkedő személyhez kapcsolódó helyszínt magyar emlékponttá nyilvánít
A jogszabályokban a 'nemzeti emlékpont' kifejezést 'magyar emlékpont' váltja fel
A támogatási kérelmeknél pontosabban meghatározták, milyen információkat kell benyújtani, és milyen hozzájárulások szükségesek, ha a kérelmező nem az emlékhely tulajdonosa
A támogatási kérelmekhez elfogadható a vagyonkezelési szerződés igazolása is, ha az feljogosít a tevékenységre
A jogszabályi hivatkozások a kulturális örökség védelméről szóló törvény helyett a magyar építészetről szóló törvényre módosultak
A geszti Tisza-kastély hivatalosan is felkerült a történelmi emlékhelyek listájára

Referenciák

Szélerőművek létesítésének és engedélyezésének könnyítése, új elhelyezési szabályok Környezet és energia

Összefoglaló

Referenciák

Új szabályok a fogyasztói hitelezésre és hiteltanácsadásra Pénzügyek

Összefoglaló

Új, egységes szabályokat vezettek be a fogyasztói hitelek nyújtására, közvetítésére és hiteltanácsadásra
A hitelezőknek, közvetítőknek és tanácsadóknak tisztességesen, átláthatóan, a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva kell eljárniuk
A dolgozók és közvetítők díjazása nem függhet a megkötött hitelszerződések számától vagy összegétől
A hiteltanácsadók díjazása nem befolyásolhatja a fogyasztó érdekeit, nem függhet a szerződések számától vagy összegétől
A fogyasztóknak egyértelmű, általános tájékoztatást kell kapniuk a hitelfelvétel folyamatáról, különösen első alkalommal vagy digitális igénylés esetén
A Felügyelet ellenőrzi a tájékoztatás megtörténtét, szükség esetén dokumentumokat kérhet be
A hiteltanácsadás előtt a fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy a tanácsadás milyen termékkörre terjed ki, és ha van díja, annak összegéről vagy számítási módjáról
Hiteltanácsadás során a fogyasztó pénzügyi helyzetét, céljait és igényeit figyelembe véve kell ajánlatot adni
Jelzáloghitel esetén a független közvetítőnek a piacon elérhető összes ajánlatot figyelembe kell vennie
Az ajánlatokat papíron vagy más tartós adathordozón kell átadni a fogyasztónak
Jelzáloghitel nyújtásához vagy közvetítéséhez, illetve hiteltanácsadáshoz csak megfelelő végzettséggel vagy hatósági vizsgával rendelkező személy foglalkoztatható
A dolgozóknak rendszeres, belső szakmai oktatáson kell részt venniük: egyeseknek évente, másoknak kétévente
A belső oktatás tartalmát részletesen meghatározták, és az erről szóló dokumentumokat 5 évig meg kell őrizni
A korábbi, 462/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályát veszti, helyette ez az új szabályozás lép életbe
A függő közvetítőknek és alvállalkozóknak 2026. november 10-ig igazolniuk kell a megfelelést, ellenkező esetben törlik őket a nyilvántartásból
A rendelet fő részei 2026. november 20-án lépnek hatályba

Referenciák

Látássérültek elemi rehabilitációs szolgáltatásainak bővítése és szabályainak pontosítása Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

Referenciák

Menedékes okmányok érvényességének meghosszabbítása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Útdíjrendszer szabályainak módosítása és EU-szabályokhoz igazítása Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

2026. január 1-től a bevallási közreműködői tevékenység részletes szabályait, alkalmassági feltételeit és a szerződés kötelező elemeit már nem a kormányrendelet, hanem a közlekedésért felelős miniszter rendelete szabályozza
Az útdíjrendszer szabályai igazodnak az EU elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló irányelvéhez
Az útdíjszedőnek új vagy lényegesen módosított útdíjrendszer esetén legalább egy hónappal a bevezetés előtt közzé kell tennie a területi nyilatkozatot az EETS-szolgáltatók akkreditációja érdekében
Az útdíjszolgáltatók díjazását egységes, átlátható és megkülönböztetésmentes módszertan szerint kell meghatározni
A magyarországi útdíjszolgáltatókat 180 napon belül veszik nyilvántartásba, ha megfelelnek a részletes szakmai, pénzügyi és minőségbiztosítási feltételeknek
Az EETS-szolgáltatóknak az első szerződéskötéstől számított 24 hónapon belül le kell fedniük minden útdíjköteles szakaszt az adott tagállamban, változás esetén 6 hónapon belül helyre kell állítaniuk a lefedettséget
Az EETS-szolgáltatók kötelesek honlapjukon tájékoztatni a felhasználókat a szolgáltatási területekről és azok változásairól, valamint évente felülvizsgált bővítési tervet közzétenni
Az EETS-szolgáltatók fedélzeti eszközeinek támogatniuk kell a műholdas helymeghatározást (Galileo, EGNOS), mobilkommunikációt és 5,8 GHz-es mikrohullámú technológiát
2027. december 31-ig könnyűgépjárművekben használható kizárólag 5,8 GHz-es mikrohullámú technológiát támogató fedélzeti eszköz is, ha nem szükséges műholdas vagy mobiltechnológia
Az útdíjszedő köteles indokolatlan megkülönböztetés nélkül szerződéses ajánlatot tenni bármely EU-tagállamban nyilvántartott útdíjszolgáltatónak
Az útdíjszedőnek és az útdíjszolgáltatónak szét kell választania az útdíjszedési szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket és bevételeket az egyéb tevékenységektől, keresztfinanszírozás tilos
Az útdíjszedő és az EETS-szolgáltató közötti szerződésben meghatározható, hogy a számlát az EETS-szolgáltató az útdíjszedő nevében vagy saját nevében állítja ki
Az útdíjszedő köteles együttműködni az EETS-szolgáltatókkal, gyártókkal és bejelentett szervezetekkel az átjárhatósági rendszerelemek értékelése során, döntéseit indokolni kell, és jogorvoslati lehetőségről tájékoztatni
Hatályon kívül helyezik a bevallási közreműködői tevékenység részletes szabályait tartalmazó kormányrendeleti részeket
Nem lép hatályba a 181/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése

Referenciák

Útdíjrendszer működtetésének és fejlesztésének új koordinációja Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

Útdíjszolgáltatási feladatok átvétele a Magyar Közút által Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

2026. január 1-től a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. útdíjszolgáltatási, útdíjszedői, egyetemes útdíjszolgáltatói és útdíjellenőrzés-támogatói feladatait a Magyar Közút Nonprofit Zrt. veszi át
Az átadás ingyenes, minden kapcsolódó jog, kötelezettség, szerződés, ingatlan, munkavállalói jogviszony és hatósági engedély automatikusan átszáll a Magyar Közútra
A folyamatban lévő közbeszerzési, beszerzési, közigazgatási és bírósági eljárásokban is a Magyar Közút lép a NÚSZ Zrt. helyébe
A munkavállalók jogviszonya változatlanul, a Munka Törvénykönyve szerint folytatódik a Magyar Közútnál
A Magyar Közút a NÚSZ Zrt.-től átvett vagyont könyv szerinti értéken veszi át
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról szóló rendeletben a NÚSZ Zrt.-re vonatkozó hivatkozásokat általánosabb, díjellenőrző szervezetre vonatkozó megnevezés váltja fel
A szolgáltatási feladatokról szóló rendeletben a NÚSZ Zrt.-re utaló szövegrészek helyébe a Magyar Közút kerül, mint új feladatellátó
A statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek közül törlik a NÚSZ Zrt.-t

Referenciák

Útdíjfizetési szolgáltatók összefonódásának nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítése Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

Referenciák

Útdíjfizetési szolgáltató és KUPON Kft. összefonódásának nemzetstratégiai minősítése Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

Referenciák

Útdíjfizetési szolgáltató és SETECH Flotta összefonódásának nemzetstratégiai minősítése Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

Referenciák

A Kormány tagjainak rendeletei

Száraztészták minőségi követelményeinek és kategóriáinak átfogó módosítása Környezet és energia

Összefoglaló

Új, részletes minőségi követelményeket vezettek be a friss tojásos és friss tojással készült száraztészták alapanyagaira és a friss teljes tojáslére.
Bevezették a teljes kiőrlésű száraztészta-kategória pontos kritériumait: csak akkor használható a 'teljes kiőrlésű' megnevezés, ha a teljes kiőrlésű őrlemények aránya 100%.
Az 'egyéb száraztészta' kategóriát megszüntették, helyette 'ízesített, dúsított, színezett száraztészta' kategória lép, amelyben pontosan szabályozzák az összetevőket.
A száraztészták savfokára vonatkozó minőségi paramétert eltávolították a szabályozásból.
A termékek megnevezésében kötelező feltüntetni a tojástartalmat (pl. 4 tojásos száraztészta) és az ízesítő-, dúsítóanyagok, színező élelmiszerek jelenlétét.
A 'friss tojásos' vagy 'friss tojással készült' megnevezés csak friss teljes tojáslével készült termékeknél használható.
A teljes kiőrlésű száraztészták minőségi követelményeit egységesítették a tojásos, tojás nélküli és durum száraztésztákéval.
A száraztészták csomagolásán nem lehet a tészta színe intenzívebb, mint csomagolatlanul.
Az új szabályoknak nem megfelelő, de a módosítás előtt gyártott termékek még 18 hónapig előállíthatók és forgalomba hozhatók, illetve minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idejük végéig forgalomban maradhatnak.
Az új előírásokat a Magyar Élelmiszerkönyv 42. melléklete tartalmazza, amely részletesen szabályozza a száraztészták típusait, összetevőit, minőségi jellemzőit és vizsgálati módszereit.

Referenciák

Új szabályok a méz, gyümölcslevek, dzsemek és tartós tejtermékek összetételére és jelölésére Egészség és szociális ügyek

Összefoglaló

A több országból származó mézkeverékeknél kötelező feltüntetni minden származási országot a címkén, tömeg szerinti csökkenő sorrendben, százalékos arányokkal.
A 30 grammnál kisebb mézes kiszereléseknél a származási országok kétbetűs kóddal is jelölhetők.
A gyümölcslevek esetében részletesebb tájékoztatást kell adni a hozzáadott cukorról, illetve a sűrítménnyel készült termékek összetételéről.
Lehetővé válik a gyümölcslevek természetes cukortartalmának legalább 30%-os csökkentése, így egészségesebb italok készíthetők.
A gyümölcsnektároknál és dzsemeknél kötelező feltüntetni a minimális gyümölcstartalmat, a dzsemeknél és extradzsemeknél ez több gyümölcs esetén is pontosan szabályozott.
A gyümölcsdzsemek, zselék, marmeládok minimális gyümölcstartalma emelkedik (pl. dzsemeknél általánosan 450 g/1000 g, extradzsemeknél 500 g/1000 g).
A tartós tejtermékeknél (sűrített tej, tejpor) lehetőség van a laktóztartalom csökkentésére glükózzá vagy galaktózzá alakítással, ezt a csomagoláson jól láthatóan fel kell tüntetni.
A módosítások az EU 2024/1438 irányelvének való megfelelést szolgálják.
A rendelet 2026. június 14-ig átmeneti időt biztosít: a korábbi szabályoknak megfelelő termékek eddig forgalomba hozhatók, és a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idejük végéig forgalomban maradhatnak.

Referenciák

Települések katasztrófavédelmi besorolásának módosítása Biztonság

Összefoglaló

Referenciák

A Kúria határozatai

Álképviselet kizárása kötelező alakiságú szerződéseknél Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Határozatok Tára

Állami kitüntetés adományozása Robert John Palladino részére Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Nagykövet felmentése rabati és mauritániai képviselet alól Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Vatikáni nagykövet felmentése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Új párizsi nagykövet kinevezése Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Új nagykövet kinevezése az OECD és UNESCO mellé Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Rendkívüli követi és miniszteri rang adományozása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozása Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Bíró felmentése lemondás miatt Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Bíró felmentése nyugdíjkorhatár betöltése miatt Közigazgatás és jog

Összefoglaló

Referenciák

Egyetemi rektor megbízásának meghosszabbítása Oktatás és kultúra

Összefoglaló

Referenciák

Új egyetemi tanárok kinevezése Oktatás és kultúra

Összefoglaló

Referenciák

Debrecen helyi közösségi közlekedésének kiemelt állami támogatása Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

Referenciák

Költségvetési átcsoportosítások és rendkívüli támogatások 2025–2026 Pénzügyek

Összefoglaló

A 2025. évi központi költségvetésen belül és fejezetek között jelentős átcsoportosítások történnek, összesen több mint 43 milliárd forint értékben.
Új támogatási címek kerülnek bevezetésre: Alsózsolca közbiztonsági feladatainak, Pákozd területrendezési feladatainak, valamint iparbiztonsági közszolgáltatás kiadásainak támogatása.
Alsózsolca Város Önkormányzata 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap önkormányzati rendészek alkalmazására, külön pályázat és kérelem nélkül.
Pákozd Nagyközség Önkormányzata 5 457 190 forint vissza nem térítendő támogatást kap a Katonai Emlékparkhoz kapcsolódó területrendezésre, külön pályázat és kérelem nélkül.
A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot egyszeri 2 milliárd forinttal megemelik.
A Központi Maradványelszámolási Alapból egyszeri 42,96 milliárd forintot csoportosítanak át különböző fejlesztési, működési és támogatási célokra.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 13,1 milliárd forint többlettámogatást kap működésre és beruházásra.
A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház 467 millió forintot kap lég- és klímatechnológiai rekonstrukcióra.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság 2,56 milliárd forintig vállalhat kötelezettséget irat- és dokumentumkezelő rendszer beszerzésére.
A Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai fejlesztési feladataira 1,6 milliárd forinttal nő a kiadási előirányzat.
A köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás jogcímcsoport legfeljebb 8,8 milliárd forinttal túlléphető.
Több minisztérium és intézmény költségvetési előirányzata módosul, egyes helyeken csökken, máshol nő a támogatás vagy a kiadás.
A támogatások és átcsoportosítások egyszeri, a költségvetési évre szólnak.
A támogatások folyósítása és elszámolása részletes támogatói okirat alapján történik.
A fel nem használt támogatásokat vissza kell fizetni, elszámolási határidő: 2026. június 30.

Referenciák

Egyszeri költségvetési átcsoportosítás állami szervek között Pénzügyek

Összefoglaló

Referenciák

Közlekedési közszolgáltatók energiaköltség-támogatása 2025-ben Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

Referenciák

Költségvetési átcsoportosítás minisztériumok között Pénzügyek

Összefoglaló

Referenciák

Egyszeri átcsoportosítás állami költségvetésben Pénzügyek

Összefoglaló

Referenciák

Vasútfejlesztések finanszírozása és megvalósítása Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

A kormány jóváhagyta, hogy az Európai Beruházási Banktól hitelt vesznek fel vasútfejlesztésekre
A vasútfejlesztésekre legfeljebb 382 796 000 000 forint hitel vehető fel
A 2026–2030 közötti időszakban a vasútfejlesztésekre összesen legfeljebb 766 000 000 000 forint kötelezettség vállalható
A 2026. évben az 1–3. számú projektekre legfeljebb 15 500 000 000 forint, a 4–6. számú projektekre legfeljebb 24 500 000 000 forint biztosítható
A 2027–2030 közötti években az 1–3. számú projektekre évente 49,5–120 milliárd forint, a 4–6. számú projektekre évente 36,5–110 milliárd forint tervezhető
A 4–6. számú projektek finanszírozására legfeljebb 371 000 000 000 forint támogatási szerződés köthető a MÁV-val
A fejlesztések a következő vasútvonalakat érintik: Kiskunfélegyháza–Szeged-rendező, Gubacsi híd, Dabas–Lajosmizse–Kecskemét, Hatvan–Füzesabony, Szolnok állomás, valamint eszközbeszerzés (munkagépek)
A forrásokat minden évben a központi költségvetésben kell biztosítani
A nemzetgazdasági miniszter és az építési és közlekedési miniszter felelős a szerződések aláírásáért és a források biztosításáért

Referenciák

Önkormányzati cégek hitelfelvételének kormányzati engedélyezése 2025-ben Pénzügyek

Összefoglaló

Referenciák

Önkormányzati hitelfelvétel és kezességvállalás kormányzati engedélyei 2025 október–november Pénzügyek

Összefoglaló

A kormány előzetes hozzájárulást adott több önkormányzat 2025. október–novemberi hitelfelvételi, kölcsön-, halasztott fizetési, kezesség- és garanciavállalási ügyleteihez.
Az engedélyezett ügyletek csak az 1. mellékletben meghatározott célokra és összeghatárig köthetők meg.
Az önkormányzatok az engedélyezett ügyletértékeknél alacsonyabb összeget is felvehetnek, de nem léphetik túl a jóváhagyott maximumot.
Fejlesztési célú hitelek, kölcsönök, kezességvállalások csak a megjelölt fejlesztésekre (pl. óvoda, bölcsőde, egészségház, utak, közvilágítás, köztemető, sportlétesítmény, kulturális beruházás, infrastrukturális fejlesztés) használhatók fel.
A kormány csak az 1. mellékletben felsorolt önkormányzatok és ügyletek esetében járult hozzá a hitelfelvételhez vagy kezességvállaláshoz.
Az engedélyek között szerepel például: Budakeszi, Domaszék, Dunaújváros, Eger, Gyömrő, Győr, Jászfelsőszentgyörgy, Kecskemét, Komárom, Kunszentmiklós, Ludányhalászi, Marcali, Mezőtúr, Miskolc, Nádudvar, Pécs, Siófok, Solt, Sopron, Szentkirály, Szigetszentmiklós, Tápiószecső, Újhartyán.
A kormány egyes ügyleteket nem engedélyezett (pl. Dunaújváros, Marcali, Pécs bizonyos fejlesztési hitelei).
A döntés alapja a gazdasági stabilitásról szóló törvény és a részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelet.

Referenciák

Nyíregyházi Ipari Park villamosenergia hálózatfejlesztésének módosítása Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

Referenciák

Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet közmű- és infrastruktúra-fejlesztések módosítása Közlekedés és infrastruktúra

Összefoglaló

A debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet közműfejlesztéseihez újabb villamosenergia-hálózati bővítések és átalakítások valósulnak meg (pl. Macs alállomás bővítése, több 132 kV-os távvezeték kapacitásnövelése, új hálózati összeköttetések).
A KÖZMŰ-1 projekt többletberuházásaira legfeljebb 12 289 128 438 forint költségvetési forrás biztosított, ebből OPUS TITÁSZ fejlesztéseire 10 078 040 000 forint, MVM ÉMÁSZ fejlesztéseire 1 545 000 000 forint, Debrecen önkormányzatának csatlakozási díjaira és koordinációra 666 088 438 forint jut.
A fejlesztések finanszírozása 2023–2028 között ütemezetten történik, összesen legfeljebb 12 653 917 716 forint értékben.
Az energiaügyi miniszter köteles támogatási szerződést kötni az OPUS TITÁSZ-szal 10 078 040 000 forint értékben.
Debrecen önkormányzata 273 083 143 forint visszatérítendő és 393 005 295 forint vissza nem térítendő támogatást kap, de ha a terület értékesítéséből többletbevétel keletkezik, azt vissza kell fizetni a központi költségvetésbe a vissza nem térítendő támogatás erejéig.
A Debrecen önkormányzata által fel nem használt 357 478 200 forint támogatás a Déli Gazdasági Övezet infrastrukturális fejlesztéseire fordítható.
A fejlesztések egyes határidejei módosulnak: egyes projektek befejezési határideje 2027.12.31-ről 2028.12.31-re, illetve 2019.10.30-ról 2026.03.31-re tolódik.
A fejlesztésekhez felszabaduló összegek felhasználásához a nemzetgazdasági miniszter egyetértése szükséges.
Visszavonásra kerül az eredeti határozat egyik alpontja (3.10.), amely korábban előírt feladatot töröl.
A fejlesztési kötelezettségvállalásokat tartalmazó mellékletben a támogatási összegek és ütemezés is módosul.

Referenciák

Gödi ip ari-innovációs fejlesztési terület villamosenergia-infrastruktúra fejlesztésének költségemelése és ütemezése Környezet és energia

Összefoglaló

Referenciák

Ipari parkok fejlesztési forrásainak átcsoportosítása és debreceni villamosenergia-hálózat bővítése Környezet és energia

Összefoglaló

Az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési területre szánt, fel nem használt 1 997 688 120 forint támogatást a debreceni Déli Gazdasági Övezet villamosenergia-hálózat fejlesztésére csoportosítják át
A MAVIR támogatási szerződését 2 447 311 880 forintra módosítják
A debreceni Déli Gazdasági Övezet villamosenergia-hálózatának fejlesztési feladatai részletesen bővülnek (új alállomások, távvezetékek, kábelek, hálózatbővítések)
A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által fizetendő csatlakozási díj, területszerzés, előkészítés és projektkoordináció költsége 7 101 531 110 forintra módosul
A csatlakozási díj előlegként kerül kifizetésre a 2022–2028. években
A teljes villamosenergia-hálózati fejlesztésre szánt összeg 119 502 023 012 forintról 116 128 906 648 forintra csökken
A fejlesztések megvalósítási határideje 60 hónapról 84 hónapra nő
A fejlesztésekhez szükséges forrás 111 114 895 878 forintról 116 198 128 162 forintra emelkedik
A támogatási szerződés egyes részeinél a kifizetendő összegek csökkennek: 3 415 562 139 forintról 2 498 392 200 forintra, illetve 7 059 085 335 forintról 4 603 138 910 forintra
Az OPUS TITÁSZ által fel nem használt 104 000 000 forint támogatást a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet közműfejlesztésére fordítják
A források átcsoportosításához és felhasználásához az energiaügyi és a nemzetgazdasági miniszter egyetértése szükséges
A fejlesztésekhez szükséges költségvetési források ütemezése módosul: 2025-ben 30 191 666 405 forint, 2026-ban 32 308 654 192 forint biztosítása szükséges